Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A férfiak miért nem kedvelik a határozott, önálló nőket?
Mindig érettebb voltam a kortársaimnál, céltudatos, határozott, mondhatni precíz, tanáraim, osztálytársak, barátok ezt mondják rólam. Én magamról tudom, hogy céltudatos vagyok, szeretem mindenből a maximumot kihozni, nagyrészt annak köszönhető ez a hozzáállás, mert erre voltam rákényszerítve egész életemben. Egyrészt, zűrös, szegényes családi háttér - ki akartam ebből törni, és segíteni a családomon is, másrészt édesanyám nagy szigorral nevelt.
De ami a lényeg: jelenleg 26 vagyok, igazgatóhelyettesként dolgozom már 3 éve egy cégnél.
Nagyon empatikus vagyok, barátságos, viszont véleményem és a családom szerint is túl őszinte, nagy az igazságérzetem, mindent egyedül szeretek megoldani, nehezen fogadok el segítséget ( gondolom azért, mert 14 éves korom óta saját magamnak kellett minden elrendeznem és megoldanom), mindent magamnak szeretek megvásárolni, kirándulás, nyaralás - mindent magamnak szoktsm fizetni, nehezemre esik bárkitől elfogadni bármit is.
Ez nekem nagyon sokat segített életem során, mert nem kellett sosem valakitől függenem, viszont a parkapcsolataimban okoztak ezek a tulajdonságok problémát.
Pl. az előző kapcsolatomban, ami elég komoly volt, 6 év, csak együtt voltam hajlandó lakást venni, nem akartam csak a párom lakásában élni.
A mostani párkapcsolatomban is adódnak problémák, sokszor nem engedem hogy segítsen, mert én megszoktam, hogy mindent magamnak intézek és megoldom egyedül. Tudom, hogy ez nem jó, mert valószínüleg nem érzi férfinek magát mellettem, mert én mindent is jobban tudok, még az autómnál is, valahol kopog valami, már szinte tudom mi a baj. Nagyon nehezen tudom elengedni ezt az oldalam, próbálkozom naponta, bizonyos helyzetekben engedni, vagy segítséget kérni abban, amit meg tudok tenni, de nagyom sokszor nem megy. Az az érdekes, hogy közben mégis vágyok rá, hogy valaki segítsen.
Azt is olyan nehezen viselem, amikor a párom nem tud olyan dolfokat megoldani, ami szerintem alap lenne egy férfinél, vagy úgy ítélem meg, hogy neki kellene ezt tudni adott esetben, pl.eldugúlt a lefolyó, előző párom ott állt és nézett h mizu, ameddig én kagyló alatt szétszedtem a csöveket :)).
Félek picit h ezzel a hozzáállással-nem is hogy egyedül maradok- hanem inkább attól, hogy a mellettem lévő személy nem boldog mellettem emiatt. Szeretnék változtatni, de nehezen megy.
Van olyan férfi, akinek ilyen párja van és jól tudja ezt kezelni? Vagy olyan nő van itt, aki tudja ennek a kulcsát? Hogyan engedjek, illetve kérjek/fogadjak el segítséget, úgy, hogy ne érezzem magam gyengének?
Köszi ha elolvastad!
válasza:20
Azért mert a nagy függetlenség érzelmileg sivár, magányos. Ez nem megfelelési kényszer, hanem józan gondolkodás, hogy mi lehet a baj, miért nem működnek az emberi és/vagy párkapcsolatok.
Valószínűleg a Kérdező is azt érezte, hogy nem kíváncsi a férfiak véleményére, aztán a (egészséges mentalitású, normális) férfiak is azt mondták, hogy ők sem kíváncsiak a Kérdezőre.
válasza:21
Szerintem az a probléma, hogy ez a nőtípus érzelmileg is független akar maradni.
Én azt látom, hogy a pasimat a legkevésbé sem zavarja, hogy nem húzom le anyagilag vagy hogy a banki ügyintézéseimbe szükségtelen bevonódnia. :D Sőt folyamatosan bátorít, hogy csináljam meg a jogsit, pedig elvileg ezzel még függetlenebbé válnék ugye.
Vannak persze pszichopaták és lúzerek, de a férfiak többségét nem, nem zavarja, ha egy csaj ügyes, okos és talpraesett.
De érzelmileg minek függetlenkedni egy kapcsolatban? Miért kell éreztetni a másik emberrel, hogy semmi szükségünk rá?
Sem férfinak, sem nőnek nem esik ez jól.
válasza: válasza:A lényeg:
1, Mindig a nő választ;
2, Általában van, hogy a nem feltétlenül önbizalombomba férfiaknak tetszene egy ilyen nő, de mivel a nőnek nem jönnek be ezen férfiak, így marad az 1. pont;
3, Két hasonló kaliberű ember (tehát, hogy a férfi is határozott, önálló lenne) nem feltétlen jó párosítás, mert a "Ki a vezérkutya a kapcsolatunkban?" c. játék menne, ami A, vagy idegőrlő; B, vagy megy a végtelenségig; C, vagy feladja valamelyik fél, de hogy ez nem lenne jó kapcsolat, az 100%.
Ettől függetlenül gratulálok a sikereidhez:). (F42)
válasza:22
Jól le is lettem pontozva. :)
Valószínűleg igen. De ha érzelmileg is független szeretne lenni valaki, akkor ne csodálkozzon, ha nem megy a párkapcsolat. És ez nem arról szól, hogy a férfiak nem kedvelik az ilyen nőket, csak azt hogy hidegen hagyja őket, nem tudnak vele kapcsolódni, nem működik a férfi-nő dimanika.
válasza:Tudom, hogy pszichológusra van szükségem, és ezek a tulajdonságok mind hátrányt jelentenek a párkapcsolataimban.
Traumáim vannak, bántalmazó család, stb, nem volt úgy senki eletem során, akinek elmondhattam mit hogyan élek meg.
Tudom azt is, hogy valószinüleg senki nem lesz kíváncsi rám egy idő után ezzel a hozzáállással... fájt amit olvastam itt, de igaz és mostmár egyre jobban érzem, hogy változnom kell.
Úgy érzem tényleg csak pszichológus vagy pszichiáter segít.
Köszi a válaszokat.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!