Hihető lenne hogy szeret?

Azok csak szavak.

A tettek bizonyítanak.

Mert ha szeret, akkor nem haragudhat rád? Nem lehet csalódott, frusztrált? Mindent el kell néznie?

Amúgy meg csak áltatod magad. Te se szereted már őt. Például képtelen vagy vele szerelmeskedni. (Aztán ne is csodálkozz, hogy hisztis!) Nem adod meg neki azt, amire mindennél jobban vágyik, nevezetesen a gyereket. (Ilyen ócskaszar kapcsolatba jobb is). Nem fogadod el olyannak, amilyen. Erre be lehet linkelni az összes eddigi kérdésed.

Az, hogy a boltban gépiesen veszel neki valamit, az semmi. Az nem tett, ami a szerelmet bizonyítja. Miközben tíz éve rabolod az idejét, és egy szaros eljegyzés nem volt még abból, amit megígértél.

Amúgy meg ha ennyire szar neked ebben a kapcsolatban, ennyire biztos vagy benne, hogy nem szeret, és ennyire nem tudsz vele közös jövőt tervezni, akkor mi a búbánatos tökömért nem szakítasz már végre?? Az sem igaz, hogy arra vársz, hogy ő tegye meg, mert akkor az ajtóból könyörgöd vissza, hogy de ő életed szerelme.

#7

Ha náluk vagy, akkor otthon érzed magad? Befogadtak? Meg tudod osztani velük az örömeid? Tudsz velük jókat, mélyen, őszintén beszélgetni? Olyan, mintha a te anyád és apád is lenne egy kicsit? Jó barátságban vagy a testvéreivel?

Rá ugyanez fordítva érvényes?

Persze, hogy nem.

Ti sem vagytok egymás családja. Nem ő az első, akivel megosztod a gondolataid, hanem a gyakori kérdések. Ezzel a fórummal szorosabb lelki kapcsolatban vagy, mint a nőddel. Nincs meg az a "mi" érzés, semmi sem közös. Nem köt össze semmi.