Szakítás után mássnak is volt ilyen rossz érzése hogy milyen lesz hogy innentől az exe nélkül kell élnie és lehet soha többé nem fogják egymást látni?

mindenkinek

legtöbben túlélik

Épp most élem át egy ide-oda huza-vona után a lehet-mégsem-mégis-soha bizonytalanságot és elveszettséget.

Pánikroham szerű hullámokban érzek csontig hatoló félelmet, elkeseredettséget. Pont olyan, mintha meghalt volna, akit mindennél jobban szeretek.

Nekem már kapcsolatban isbfura volt hogy en megyek tönkre szinte naponta sírok szenvedek az alázásoktól vagy attol hogy hanyagol nem szeret nőzik stb, a másik meg valahogy ki van pendülve ragyog boldog ereje teljében van.

Ezen a szakitás se változtat. Én a pokolban vagyok lelkileg a másik meg ki van virulva röhög boldog p.názik összevissza stb.

Már kezdem unni.

Most is olyan pasival találkozom aki vicces röhögős, gondja egy szál se, megd.g, elvan nelkulem is velem is, ezekben semmi kötődés nincs soha.

Pasik közt meg depresszióskodom.

Ja pasik mellett is.

Most az az otletem támadt ha ennyire kevesek nekem lehet inkabb tobbet kéne tartani es akkor nincs olyan hogy hiányzik xy mert ott lesz z meg v is.