Társfüggőségnek számít?

"De ilyen esetben a társa változásától várja hogy rendbe jöjjenek."

Ezt egy kicsit bővebben kéne kifejteni. Mert nem mindegy, hogy mit akar, miben változzon.

Viszont ha ő úgy érzi, hogy maga mindent megtett, de mégsem működik, plusz a másikat akarja megváltoztatni, mert eleve nem felel meg az elvárásainak, DE NEM szakít, akkor igenis lehet, hogy kapcsolatfüggő. Hiszen inkább van egy rossz kapcsolatban, mint egyedül.

Te nem kapsz viszonzást a kapcsolatban. Erre azt veszed magadra, hogy társfüggő, vagy kapcsolatfüggő vagy.

Itt két külön dologól van szó. Alap, hogy mindkét fél kölcsönösen szereti egymást, és adnak, beletesznek a kapcsolatba. Te várod a másik féltől ezt, aki azzal szerel le, hogy te függsz tőle.

Szerintem kevesebb pszichológust hallgass, mert csak még jobban magadban fogod keresni a hibát. Nektek párterápiára kéne menni, mert te egyoldalúan adsz, a másik meg hárít, és téged manipulál. Ezeket a tartalmakat neki kellene hallgatni, és az egóból lejjebb adni.

Társ szempontból te vagy az értékesebb, rád lehet építeni, de te vagy beállítva alkalmatlannak, nyominak, tehernek - miközben a másik önző, és kihasznál.

A pszichológiai tartalmakból csak arra fogsz jutni, hogy csontig lerágod magad, de a másiknak kéne változni, te már hiába próbálsz meg ezen változtatni.

Igazából semmi se tudunk se a kérdezőről se a kapcsolatról. Csak annyit, hogy minden igyekezet ellenére sem javul a helyzet, de szakítás helyett a csodát várja, hogy ha a másik megváltozik, akkor megoldódik.

Amikor valaki inkább van rossz kapcsolatban, miközben tudja, hogy ezen nem tud javítani, az egyáltalán nem egészséges. Teljesen mindegy, minek nevezzük.