A toxikus maszkulinitás miatt nagyon sok férfi is szenved?

"a médiában is ezt mutatják, hogy az az igazi férfi, aki odamegy, lehúzza a bugyit, jól megrakja a csajt és lelép"

Ez milyen média? Mert én romantikus filmeket nézek, ott pont nem ez a férfias.

"Elég szomorú, de tényleg ez van, a médiában is ezt mutatják, hogy az az igazi férfi, aki odamegy, lehúzza a bugyit, jól megrakja a csajt és lelép."

Ez a megfogalmazás nekem eléggé nemi erőszakra utal.

5

Valami suttyó zs kategóriás hip hop sztárocska makogott erről valamit, gondolom, aztán a kérdező azt hitte, ez a "média".

Igen. Mármint sok nő van, aki elvárná ezt a viselkedést, mert "ez a férfias" és mivel kicsit sem vagyok ilyen, így én vagyok a nyápic, a gyáva, a szar.

A férfiak meg csak gonoszkodnak, ahogy mindig, így nagyon kevés ismerősöm van. Ők is általában nők, vagy szintén nem "maszkulin" férfiak. Pedig alkatom lenne hozzá, de a jellemem tényleg nyápic. Nem kicsit, nagyon!

Én ezt nem tapasztalom az ismerőseöm körömben.

Ha te igen, akkor rossz helyen vagy. Sok a proli a haveri körödben.

8.

Nekem 3 barátom van összesen a világon, igaz vagyok annyira elitista, hogy nem is fogadok el csak úgy bárkit.

Én szenvedtem tőle fiatalabb koromban rendesen, de nem feltétlenül attól a részétől, amit leírtál, hanem inkább attól, hogy le voltam nézve azért, mert férfiként merek időnként "gyenge" lenni, nem akarom az érzékeny lelkivilágom titkolni, vagy épp azért, mert vannak nőiesnek számító érdeklődéseim, vagy akár azért, mert biszexuális merészelek lenni.

Az nekem egy fontos személyiségfejlődési pont volt, hogy megtanultam ezeket a társadalmi mételyeket elengedni.

Számomra a férfiasság nem ezeket jelenti, és maximálisan férfias férfinak érzem magam, önazonos vagyok, szeretek férfi lenni.

Már nem érdekel, mit gondolnak mások, és ki mekkora homár, mocskos, gyenge selejtnek tart, mert tudom, hogy semmi valóságalapja nincs.