Srácok! Ti engednétek, hogy a párotok egy másik pasival lófráljon, kirándulgasson, túrázgasson?

Azert a nok sem jobbak sajnos :/

Az en 3 pasi baratom eddigi minden noje hiszterias rohamot kapott, hogy mit kepzelnek, hogy velem kettesben talalkoznak. Nem szamit nekik , hogy 100 eve baratok vagyunk, hogy a parom baratai is.

Csak odaig latnak, hogy egy punci meg egy kuki egy legterben az rogton b@szas 🤦‍♀️

Attól függ. Én nő vagyok, és voltam már több napos túrán ellenkező nemű barátommal, mert a barátaim közül egyedül ő túrázott aktívan, én pedig már nagyon régen nem voltam, és szükségem volt, hogy legyen mellettem egy tapasztaltabb valaki. Tudtam, hogy semmi sem fog köztünk történni, és ez így is lett, de egy kapcsolatban azért nem csinálnék ilyet, tiszteletlenségnek érezném a párommal szemben, és én sem örülnék, ha ő csinálna ilyesmit.

Szerintem olyan barátságban, ahol megszokott, hogy néha-néha találkoztok, vagy túráztok egyet, a kapcsolatot követően is összefuttok, de én azért pl. egy egész napos programra elhívnám a páromat is, meg mihamarabb igyekeznék bemutatni őket egymásnak, hogy lássa, hogy nem titkolok semmit, és nincs félnivalója, ha mondjuk néhanapján megiszunk együtt egy kávét.

10: "Ennyi szánalmas, nulla önbizalommal rendelkező hapit. Ennyire nem bíztok a párotokban? 🙄"

Jobban szeretem a realista jelzőt. Egy kettesben túrázáson gyakorlatilag minden adott a megcsaláshoz, ami akkor is az, ha csak egyszer történik valami.

Ezeket olvasva elfog a boldogság, hogy szingli vagyok. Néha kiengeditek a nőiteket a kertbe legalább egy fél órára kamerás felügyelettel?

Amúgy többnyire az ilyen betegesen féltekények csalják rommá a feleségüket/baratnőjüket.

Konkrétan semmi nincs leirva a kérdésben, ki a férfi akivel túrázni jár (gyerekkori barát vagy tinderen ismerte meg?), miért nem jár a párjával (a pasi nem hajlandó vele menni vagy a nő direkt nélküle megy?), egy csomó egyéb kérdés. Amúgy meg, aki meg akar csalni, az meg fog, nem kell ahhoz túrázni. Aki menni akar, arra rá kell adni a kabátot.

Hölgyeim, fordítsátok meg a kérdést és tegyétek a kezeteket a szívetekre. Ti nyugodtak lennétek és száz százalékosan megbíznátok a párotokban?

Mi van azzal, mikor már azon elkezdődik a hiszti vagy legalább a kombinálás, ha egy új, történetesen csinos kolléganő érkezik a munkahelyre, vagy költözik a szomszédba és nem az új titkárnő vagy szomszéd nő néven van emlegetve, hanem a nevén nevezik, pl. "Anita mondta, hogy..."? Vagy amikor megjegyzi a párotok, hogy de jól áll neki az új frizura, esetleg az, hogy fogyott pár kilót? Ne tegyünk már úgy, mintha a megcsalások kizárólag a férfiak miatt történnének és a nők maximum csak a helyzet "áldozatai" lennének. Minden helyzet, ahol ott a kísértés lehetősége, potenciális veszély a kapcsolatra nézve. Nyilván nem lehet nullára csökkenteni az esélyét és nem is lehet senkit kalitkába zárni, de észszerű határokat lehet húzni közösen(!!!), amiket aztán mindkét fél betart.

Az ellenkező neművel közös kirándulás sem jelent automatikusan megcsalást, de az esélyét drasztikusan növeli. Ahogy vannak, akik anno Csernobilban dolgoztak a kárelhárításon és még ma is élnek, sőt igazából semmi bajuk nem lett, mások pedig olyan területen lettek rákosak, ahol csak a természetes háttérsugárzás érhette őket. De ha nem egy-egy esetet vizsgálunk, hanem tömegeket, akkor igenis kimutatható, hogy akik ott dolgoztak Csernobilban, sokkal nagyobb arányban haltak vagy betegedtek meg. Ezért nem mérvadóak az olyan vélemények, hogy "én is voltam így túrázni és nem csaltam meg a párom, sőt a barátaim, barátnőim közül senki sem". Ezek kiragadott esetek, a nagy egésznek csupán kis szeletei.

Nem bolond féltékeny lányokat kell kiválogatni. Soha nem érdekelt, ha az exem nőkkel dolgozott, pedig volt hogy egész hétvégéket csak nőkkel töltött munkában, egy helyen is aludtak. Nem is csalt meg soha, más indokból szakítottunk.

Továbbra is tartom hogy aki meg akar csalni, annak nem kell hozzá kirándulás.

13-mas vagyok: ez egyébként azért egy tök érdekes vitatéma, mert sok szó esik a válaszokban a féltékenységről, és ez kétségtelenül egy sarkalatos pont lehet, viszont annyit azért hozzáfűznék, hogy sokszor előfordul az is a férfi-nő barátságokban, hogy a határok elég erőteljesen el vannak mosódva. A beteges féltékenységet én sem tudom pártolni, de szerintem nem ördögtől való, ha az illetőnek fenntartásai vannak, ameddig meg nem bizonyosodik arról, hogy a párja "csak barátja" valóban csak barát, hogy őt priorizálja másokkal szemben, és hogy az Anitának is annyit mesél róla, mint amennyit ő hall az Anitáról. Vannak egészséges férfi-nő barátságok, nekem is van, de az valamennyire az én melóm is, hogy - főleg a kezdeti időszakban - ne csináljak semmi kétértelműt, talán az átlagnál kicsit jobban is priorizáljam a páromat, és minél több információt adjak neki a barátságról, hogy eldönthesse, neki megfelelnek-e ezek a keretek.

Amúgy a prioritás még egy jó kérdés. Ha pl. a párom munkahelyen vagy hobbi kapcsán heti többször találkozik a "csak baráttal", mi meg heti 1-2 randit tudunk összehozni, és akkor is inkább a "csak baráttal találkozna a szabadidejében, amikor én is elérhető vagyok, hááááát...

Amúgy a kirándulás, túrázás egy tök jó példa, nálam ezek minimum egész napos tevékenységek, párkapcsolatban is tök jól összehozzák az embert, azért ha a párom sokkal szívesebben élné át ezeket a dolgokat bárki mással (nem csak lánybaráttal), úgy, hogy közben én is szeretek túrázni, kirándulni, programozni, akkor nem biztos, hogy annak örülnék. Úgyhogy ez a kérdés egy jó kis etikai dilemma. :D

Érdekesnek találom, hogy sok női válaszoló azt írja, hogy nem kell abból problémát csinálni, ha a nő párja más nővel megy túrázni.

Ugyanakkor nagyon sok nő panaszkodik itt a párjára, amiért az megnéz egy idegen nőt az utcán, az ő jelenlétében!

Akkor hogyan is van ez...?

Erre a kérdésemre az olyan válasz, hogy nem minden nőnél áll fenn a féltékenység - részemről csak kis részben, vagy egyáltalán nem elfogadható. Előbb vagy utóbb úgyis szex lesz a vége!