Miért olyan nehéz?

Beleszerettem másba, és itt leszek megkövezve, van egy férjem és egy kisfiam.

Egy időben ismertem meg a férfit és az uramat neten, miután osszejottem az urammal, szoba jött a találka a férfi felol, de egy kis félreértés végett nem találkoztunk soha. Megszűnt kis ideig a beszélgetés, terhes lettem, majd mire felbukkant én örökre elkoszontem tőle, vagyis azt hittem.

Tavaly nyár elején újra “össze futottunk” és ekkor tudtam meg o hogyan érzett, illetve hogy en részemről nem múlt el sose.

Ugyan közölte velem nem akar harmadik lenni, sem pedig házasság romboló, így nagyon ritkán beszélünk havi 1x és csak keveset.. egyszer besokaltam a hiányától és egy időre letiltottam miután mondtam neki hogy akkor szia. Persze nem bírtam sokáig..

Miután kiontottem majdnem mindent magamból hogy mit érzek, mondta hogy nagyon sokat gondol rám és sokat is agyalt rajtam.. majd megkérdezte mennyire akarom öt? Válaszoltam, végül folytatódott ez tovább, úgy hogy o is be ismerte többet érez, mint lehetne.

Férjemmel nem a legjobb a házasságunk, soha nem segített a gyereknél, Fiaval nem foglalkozik engem is elhanyagol minden hogy testileg is, jó Forman nem is beszélgetünk, soha nem támogatott, sokat veszekedtunk, és olyat is tett 2x amit nem kellett volna, úgy is beszélt már velem mint a kutyával, így részemről már jó ideje elmúlt minden olyan érzés/erzelem aminek erősebbnek kene legyen egy boldog kapcsolathoz/ házassághoz.

Nem szeretném senki sajnálatát, és a férjemet sem pocskondiázni, a miértek végett írtam.

Sokszor érzem hogy nem bírom tovább és megfulladok az érzéstol, mert tehetetlennek is érzem magam ami nagyon faj.. hogy nem tudom senkinek elmondani, megbeszélni, lassan felőröl..