Hogy teszitek túl magatokat a folyamatos csalódásokon?

Az idén harmadszorra törik össze a szívem. Pedig kifejezetten nehezen engedek közel magamhoz embereket, mindig megválogattam hogy ki az akit már tényleg elég közel engedek magamhoz. Mind a három ember aki összetört idén olyan volt, akik konkrétan előbb akartak engem mint élőket, én először mind a hármat barátként kezeltem. Aztán amikor már annyi mindent tettek értem hogy elkezdtem többet érezni, hirtelen mindegyik összetört. Azok akik hasonlóan mennek/mentek keresztül, hogy teszitek túl magatokat? Egyszerűen nem tudom már nem értéktelennek meg kevésnek érezni magam. A legelső azt mondta nem el készen egy kapcsolatra, a második szintén, a harmadik pedig egy másikat választott. Egyszerűen már úgy érzem nem tudom összekaparni magamat. Akik hasonló helyzetben vannak, mi segített?