A lányokban való folyamatos csalódások és sérelmek miatt, teljesen kiábrándultam a női nemből, már csak egy lány barátot szeretnék, semmi többet, ez normális?

Persze úgysem barátkozna egy lány sem velem, mivel egyből hárítanak, hogy ők nem ismerkednek, szóval ismét csak csalódás az egész. Ezért is vannak csak fiú barátaim, a lányokkal mindig is távolságtartó voltam, főleg mióta rájöttem mennyire romlottak jellemre és mennyire a külsőségekre hajtanak és aszerint ítélnek meg egy fiút vagy lányt, hogy mennyire néz ki jól külsőre vagy mennyire menő ruhái vannak, mennyire vagyonos.

Úgy érzem minden egyes idő, amit arra pocsékoltam, hogy egy lányt megismerhessek időpocsékolás volt, érdemesebb lett volna inkább tanulni vagy dolgozni helyette. Én ostoba meg ilyen lányokra pocsékoltam a szabadidőmet, hogy megismerjem őket, esélyt adtam nekik, de ők többnyire durván bántak velem, elutasítottak már az ismerkedés elején vagy megmutatták mennyire romlottak jellemre, aztán ma már ott tartok, hogy úgy érzem alányok nem érnek meg annyit, hogy rájuk pocsékoljam az időmet, inkább prostizni kéne eljárni, aztán le van tudva a szexuális igényem is. A szerelem és egyéb nyálas hülyeségek meg ilyen lányokkal úgysem valósulhatnak meg.

Amúgy én is hibás vagyok, nem vagyok magas, jóképű, izmos, se pénzes. Érhető, ha nincs miért okuk velem még csak baráti szinten sem ismerkedniük és az is érhető miért szidják az anyámat vagy küldenek melegebb éghajlatra csak, mert ismerkedni szerettem volna velük. Nem tudom mi történik a magyar lányokkal, vagy ez világ szintjén így megy-e, de én nem szeretnék ilyen lányoktól gyereket sem, hatalmasat csalódtam, teljesen kezdem úgy érezni, hogy a lányok másra sem valóak, mint, hogy beleürítsenek a fiúk a farkukkal. Aki rendes lány, az ne vegye magára a leírtakat, csak épp nekem nincs sehol szerencséme egy ilyen ritka kivételhez, ha van is véletlen, az már úgyis foglalt és a lány-fiú barátság kialakítása nem az erősségem, főleg ezek után.

Utálom már azt is, hogy én nem olyan vagyok, mint a legtöbb fiú, hogy én marha szeretnék szeretni és szeretve lenni és nem csak a szex miatt akarnék barátnőt, utálom minden gyengítő, jó fiús tulajdonságomat is. Már régóta tudom, hogy az is az én hibám, hogy túl sokáig voltam tipikus jó fiú, akihez egy lány sem tudna vonzódni, talán, ha nagyon jól néznék ki, akkor igen, de ahogy egyik jóképű, rendes fiú barátomat, csak megcsalnának a lányok, ahogy vele is tették, szóval még akkor sem biztos, hogy boldogabb lehetnék. Egy megoldás lenne, ha alapból rossz fiú lennék. Ez kell a lányoknak, egy rossz fiú, aki egyben izmos, magas, jóképű és az sem árt, ha van pénze.