Naivitás, ha én azt gondolom, hogy nem kell az, hogy hasonlóak legyenek a párok, hanem inkább az a lényeg, hogy érezzék jól magukat, fogadják el és szeressék egymást?

Nem kell mindenben egyet érteni, sőt, az ilyen nem is realisztikus, SŐT,, nem is jó, de hasonlónak viszont érdemes lenni...

Számomra abszolút, 100%ig kizárja az őszinte, igaz szerelmet az, ha amúgy az élet sok pontján nem tudok azonosulni a párommal. Nekem az ilyen csak időleges fellángolás, a hormonok játéka lehet. Ezzel meg az a baj, hogy amikor a rózsaszín köd elmulik, akkor már nincs, ami megszépítené a párom kellemetlen tulajdonságait.

Nem hiszek abban hogy két ellentétes ember kiegészítheti egymást hosszú távon. Max egy nagyon felszínes kapcsolatban... A hasonló emberek között a fellángolás idővel átmegy kölcsönös tiszteletbe és megértésbe, és egy mély, semmihez sem fogható kapcsolatba, az ellentétes emberek meg vagy kiábrándulnak egymásból, vagy pedig direkt kerülik a konfrontációkat, és megreked a kapcsolatuk.

Persze mindenre van kivétel, de összességében az ilyen "az ellentétek vonzzák egymást" hozzáállást romantikus filmklissének, vagy tinirománc kategóriának tartom.

Arany középút, igen giccses és hasonlók, de igaz.

Nem kell, hogy a klónod legyen, viszont ne legyetek reggel és éjszaka se. Fontos a közös cél főleg és hogy tudjatok tolerálni dolgokat, megbeszélni ami lényeges, amin változtatni illene, kompromisszumot kötni.

50:50 fajta kapcsolatra törekedni, ami nem fog működni néha, de egyenlőek vagytok.

Hobbi szinten is azért kell, hogy legyen közös, vagy hasonló pont és persze a minőségi idő és az "én" idő is számít.