Miert lehet az hogy a pasiknak minden nő tetszik szinte, nekem meg senki párkapcsolatban is?

#18: ugyan nem neked írtam, hanem a kérdezőnek, a véleményem az, hogy az öndefiníció hasznos. semmi ROSSZ nincsen abban ha vki demiszex, evvan. én például 3-4 hónap beszélgetés/találkozás után tudok vkibe "beleszeretni", és akkor is az eszét szeretem, nem ahogy kinéz. az ugyan hátrány(??), hogy nem veszem a "jeleket", mert engem az nem érdekel, de ettől talán értékesebb az a kisebb számú kapcsolatom, ami végül révbe ér.

ha már öndefiníció:

[link]

csináld meg a szeretetnyelv-kvízt, az jó kiindulópont lehet egymás (és magad) jobb megismerésénél.

Nem tudom, milyen betegség(?), de nekem is van, és pont ezen agyalgatok a napokban... hogy nekem vagy örökre egyedül (és szex nélkül) kell maradnom, vagy el kell fogadnom, hogy úgy vagyok együtt valakivel, hogy nem tetszik, nem vonz, nem kívánom, semlegesen reagál a vele való kontaktusra a testem. Mert csak nagyon ritkán, sok évente egyszer jön valaki, aki megmozgat és hat rám, abból meg valamiért épp nem lesz semmi.

Úgy örülnék, ha ez valahogy kezelhető, megváltoztatható lenne! Tök normális, kívül-belül okés férfiakkal találkoztam, és semmi... :( Amúgy már az is eszembe jutott, hogy ez valami hormonális eltérés, csak ebben a pompás egészségügyi rendszerben hülyének néznének és elhajtanának a fenébe, ha egy ilyennel segítséget kérnél háziorvostól, majd endokrinológustól. Rosszabb esetben pszichiáterhez irányítanának, hogy vele kezeltesd magad, ha ilyen ostobaságokon kattogsz (szerintük).