Önbizalom vagy helytelen önkép?

A kérdésem kortalan, és az sem számít hogy házas vagy kapcsolatban vagy, esetleg egyedülállóként éled az életed. A lényeg hogy tegyük félre a mázt, meg a védelmező optimizmust, a degradáló pesszimizmust. A lényeg hogy objektíven lásd magad!

Szóval, manapság ha szétnézel a valóságban, a média különboző felületein, akár az interneten, nagyon sok igen vonzó külsővel rendelkező férfit/nőt lehet látni. Emellett ugyancsak nagyszámban láthatók vonzó külsővel és magas szintű képzettséggel rendelkező emberek is. Ilyenkor nem érzed azt, hogy te mennyivel gyengébb vagy minden téren? Amikor otthon vagy a pároddal, nem érzed azt hogy alul választott? Vagy ha szingli vagy, akkor mennyire alantas és gyenge ember vagy azokhoz képest, akik szinte beleégnek az átlag polgár agyába? Ma már minden kategóriában csúcs szereplőket látni, test, arc, IQ, műveltség, ügyesség, találékonyság, pénzügyi terület stb. Olyan etalonokat tol a média, akiket átlag külsővel, egzisztenciával meg sem lehet közelíteni. Majd ezek után a tükörbe nézve nem teszed fel e kérdést, hogy ezekhez képest te a labdába sem tudsz rúgni? Hogy aki és ami te vagy az mennyire lesz elég akár egy házasságban, kapcsolatban? Vagy egyedülállóként nem lesz vér ciki ha nem hozod a magas elvárásokat? Pl. egy férfi hogyan tudja megugrani a tökéletes külső, tökéletes egzisztencia, tökéletes sárm háromszögét? Vagy egy nő a tökéletes test, tökéletes arc, tökéletes női kisugárzás szent szövetségét? Oké, van férjed/feleséged, de ő ezeket meg sem közelíti. Elég ez? Meddig? Vagy fordítva, te meddig leszel elég? Biztos vagy benne hogy önmagadért van veled, nem csak azért mert nem volt más? Én ezeken gondolkozom már egy ideje.