Hogyan szoktassam rá a párom, hogy ne járjon haza vidékre havi egyszer majdnem egy teljes hétvégére?

Nem olyan pasi vagyok, aki hosszasan beszélget a szüleivel, nem ezt szoktam meg.

Ha úgy alakul én nem tudom, hogy hogy fogok a dolgokhoz viszonyulni. De 10 éve nem élek otthon, koliba vagyok. Hétvégente haza járok, mert úgy sincs jobb dolgom.

Most viszont hallottunk egy egy oldalú történetet. Miért jár haza, mit csinál ott??

Ha csak haza szaladgálna havonta abból nincs semmi baj, beköszön és kész. Ha tényleg csak ott van és csak van az megint egy másik kategória (ezt én se tudnám megérteni).

De most ha szüleim megkérnének, hogy havi egyszer segítsek már az ottani munkákban és amiatt ott is alszok, hát tényleg pakolhatnál, ha nem tudod megérteni. Nekem apám még bírja bőven a munkát. Attól még besegítek neki. Vagy 2 hete is volt olyan, hogy ha nem segítek neki valamiben, akkor az úgy is maradt volna, mert egyedül nem tudta volna megcsinálni. Húz már azért a 60hoz. Hiába ott van még mindíg fizikálisan, azért már fárad. Ha külön élnék párommal és lenne egy ilyen kérésük én ugranék. Csak a szüleim. De hasonlóan segítenék bármiben párom szüleinek is, volt már erre is példa.

"bőven elég egynéhány órát találkozni havonta"

hát neki nem elég. Ezzel a hozzállásoddal nem büszkélkednék senki előtt.

Mert ö spec nem egyedül akar menni hanem velem...

Igy meg sok lenne ha 2böl 2 erre megy el.