12 év munka után nem illene lakást vásárolni?

Nem.

Te pedig foglalkozz inkább a saját életeddel.

Tévhit, hogy az albérlet kidobott pénz, szüleim sem értették, hogy miért bérlek, amíg le nem vezettem nekik, hogy valójában a saját lakás a ráfizetéses. Itt egy leegyszerűsített példa:

- Havi 120k-ért bérelsz egy 40 milliós lakást

- Van 20 millió önerőd: ez egy sima 6% hozamú állampapírba lekötve havi 100k-t hoz a konyhára

- Fel kell venned 20 millió hitelt. Ha kapsz egy kedvező, 6% THM hitelt 20 évre, annak a törlesztője 140k havonta, viszont a teljes visszafizetendő összeg 34 millió forint. Ebből 82k forintot fizetsz azért, hogy saját lakásod legyen, 58k forint pedig a kamat, ami pont ugyanannyira kidobott pénz, mint a bérleti díj.

- Tehát: 50% önerőd volt, mégis buksz havi 100k-t alternativa költségként, 58k-t banki kamatra, ez mind "kidobott pénz". Plusz ugye még a tulajdonrészt is fizetek 82k forintért, így összesen havi 240k-ba fáj a saját lakás, ami kétszer több, mint a 120k bérleti díj. Emellett takarékoskodni is nehezebb, így az alternativa költség még több.

Minél kevesebb önerőd van és minél drágább a hitel, ez annál rosszabb. Nem beszéltem még a vásárlási illetékről, amortizációról, karbantartási költségekről, vagy arról, hogy a megtakaritás is kamatos kamattal gyarapodhat. Persze, infláció van, a lakásárak is változhatnak, de a lényeg, hogy nem kidobott pénz lakást bérelni.

Tudod, az átlagos fizetés bőségesen 200 ezer forint alatt van. (Most ne az agyoncsalt statisztikának higyjünk...) Mondjuk számoljunk 150 ezerrel.

Az albérletek olyan 50 és 150 ezer forint között vannak, attól függ, melyik országrészről beszélünk, milyen minőségű az albérlet, és mennyire van közel a városhoz. Számoljunk mondjuk 100 ezerrel.

Azaz: az albérlet kifizetése után marad neki 50 ezer forintja. Ha ezt mindet félretenné (ami nem csak nem életszerű, de nem is kivitelezhető), akkor lenne 7 milliója 12 év alatt.

Csakhogy!

Ebbe még nem számoltuk bele az étkezést. Ha egy nap ezer forintot költ rá, az egy hónapban 30 ezer forint. Abból az 50 ezerből máris csak 20 ezer marad, ami oké, még így is majdnem 3 milla 12 év alatt...

De!

Ebben még nincs benne a rezsi. Mondjuk ha nagyn óvatosak, akkor is a víz, meg a villany alsó hangon is havi 10 ezer, de akkor rémesen spóroltak tényleg. Persze, elméletben még így is meg lehet spórolni másfél millát 12 év alatt, de akkor gyakorlatilag semmire nem költött. Ebben nincs se tévé, telefon, internet, de hogy alavetőbb dolgokat mondjak: még az öltözködés sem. És akkor mellette még semmit nem élt úgymond. Egyszer sem volt nyaralni, bulizni, semmi.

Ha pedig azt is beleszámoljuk, hogy 10 éve kb. feleennyi vot az átlagos fizetés, amiből persze, kevesebb is ment el, de összességében kevesebbet lehetett belőle félretenni. Szóval ott tartunk, hogy ha 12 éven át nagyon meghúzta volna magát, akkor most lenne kb. milliója. De úgy, hogy gyakorlatilag nyomorgott mellette.

Namármost: bő egy évtizeden át nyomorogni azért, hogy esetleg lehet, hogy majd valamikor 20 év hitelre tud venni egy lakást... nem biztos, hogy megéri. Nehéz ezt pénzesíteni, de vajon mennyi az értéke annak, hogy az ember egy évig kényelmesen él, és nem nyomorog? És mennyit ér az, hogy 12 éven át kényemesen él, és nem nyomorog? Arról nem is beszélve, hogy utána még 10-20 évig fizetheti a nem kicsi hiteltörlesztést, ergo jópár évig még nyomorognia kell, hiszen annak az összege azért nem 1-2 ezer forint. (Meg ugye ki tudja, hogyan alakul a jövő, elég megnézni a deizahitel miatt kilakoltatott, vagy öngyilkosságot elkövető embereket. Annál szerintem egy albérlet is sokkal jobb.)

A gyerek-kérdésben meg ez miért is lenne akadály? Ha majd leszállsz a valóságba, és körülnézel, akkor látni fogod, hogy százezrek élnek panelházban. Ami nem is feltétlenül jobb, mint egy albérlet. Az egyetlen különbség a tulajdonjogi helyzet, de az meg közvetlenül nem érinti azt, hogy hogy érzi magát az ember abban a lakásban.

1. 2-3 millió önerő mellé egyik bank sem ad 20 millió kölcsönt.

2. Lehet, hogy pont azért nem gyűlt az önerő, mert az albérletet fizette?

Üdvözöllek a mai fiatalok legnagyobb dilemmájàban.