Miért nem hiszi el a párom és a környezetem, hogy soha nem akarok házasodni?

Várj most azon akad ki a pasid, hogy nem akarsz elmenni fenemód romantikus módon egy anyakönyvvezető elé és kiállíttatni egy papírt arról, hogy házasok vagytok? :D Vagy valami keresztény fundamentalista csávó aki csak akkor hajlandó ráhúzni ha előtte rádhúzza? Ha nincs vallási ok akkor konkrétan tök m1. Asszem 5 év után jogilag élettársi kapcsolatnak minősül, a közösen szerzett vagyon fogalma ugyanúgy él stb.

Jó-jó nyilván értem, hogy van érzelmi vonzata annak, hogy ha valak iazt mondja neked, hogy nem akar összeházasodni más részről totál fszság, hogy van neki érzelmi vonzata mikor a rühes papíron kívül a házasság minden egyéb atribútumára hajlandó.

Mi az az indok/ok ami miatt teljesen elzárkózol tőle?

Lehetségesnek tartom, hogy neki ez fontos, és indoklás nélkül azt mondani, hogy nem, az nekem sem lenne elég oknak. Ha valami miatt nagyon szeretné és csak a vita van ezzel kapcsolatban, és neked mindegy, akkor azt mondanám elsőkörben, hogy kössetek kompromisszumot. Ami neked és neki is elfogadható. Az aranyközép utat csak ti tudjátok megtalálni.

Mivel ez a páromak nagyon fontos volt, így én belementem, mert semmi hátrányom nem származott belőle, sőt, otthon maradt a plusz szabadság miatt öt napot, és programokat csináltunk, amiket az utóbbi időben a sok munka miatt lehetetlen lett volna.

5# vagyok

Mi két tanúval mentünk csak, szülők nélkül, pont azok miatt amit írtál. Szép volt ettől független, rendes menyasszonyi tuha, öltöny, utána egy kisebb ünneplés szűk családi körben. A családban sem akadékoskodtak.

Én is félek tőle, de azt gondolom, hogy ebben nem a papír fog dönteni, hanem a megfelelő kommunikáció hiánya többek között. Ettől független érthető a félelmed, szerintem.

Én is annak éreztem, de igazából mintha újra éltük volna egy kicsit a rózsaszín köd időszakot.

Megértelek ettől független teljesen. Akkor csak az maradt, hogy az értetlenkedőknek megpróbálod nyugodtan elmagyarázni az érveidet, vagy rájuk hagyod.

Sok boldogságot mindenesetre!

Az esküvő ellen az első nyomós érv, a házasság ellen annyira azért nem.

A másik kettő érzelmi hátterét értem és nyilván pasid helyében inkább tiszteletben tartanám minthogy ezen rinyáljak, más részről ha logikusan nézed akkor nem jelent plusz felelősséget, anélkül sem tervezed ott hagyni a szarban, nem tervezel mellé még 2-3 pasit, gyerek + közös ház amúgy is lesz. Akárhonnan nézem így is eléggé elköteleződsz, max kevésbé formálisan. A házasság megromlása meg igazából annyiban más, egy párkapcsoalt megromlásához képest, hogy mindenképpen van jogi vonzata így "látványosabb" és elhúzódik, nem lehet letudni egy veszekedéssel meg 2 bőrönddel de noha értem az érzelmi alapállásod [és amúgy osztom is, hasonló tapasztalatok okán] de attól még nem igazán legit az ettől való félelmed.

Az ellenérvek amiket felsorolsz, kicsit erőltetettnek túnnek nekem.

Nem kötelező lagzi ha összeháasodtok.

A félelmeid meg alaptalanok, nem a házasság lététől vagy nem lététől függ, hogy együtt maradtok-e vagy sem. Gondolj bele, ha gyerekeitek lesznek és szétmentek az nem lesz ugyanolya rossz, ha nem vagytok hivatalosan összeházasodva? Hidd el az a papír nem ront smmit a helyzeten.

Én is azt tanácsolom, ha ennyire akarja a párod, legyen meg

ti ketten, anyakönyvvezető meg 2 tanu és annyi. Utána már nem fog kelleni ezzel többet foglalkoznod.