Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért van az hogy még a rajtam gúnyolódó osztálytársaknak is jobb életük van, mint nekem?
Megkeserítették az iskolás éveimet. Most nemrégiben pedig egy pár gúnyolódó osztálytársnak megnéztem az adatlapját, és még felnőttként is sikeresebbek mint én. Nem foglalkozok velük állandóan, csak nézegettem a kiskori képeimet, és elgondolkodtam azon mi lehet velük.
Mindegyikük sikeres életet él, jó munkahellyel, házasok, valaki már gyereket is nevel.
A suliban is állandóan szorongtam. Felnőttként én meg sehol nem tartok 28 évesen, ami egy felől nagyon bánt. Jól mondták akkor hogy egy szerencsétlenség vagyok, nem hiába pécéztek ki anno.
Mert szorngó vagy. Ezzel kell kezdeni valamit, mert lehet.
Ha feloldódik ez a gátlás vagy megtanulod kezelni, a te életed is jobb lesz.
Nagyban azért tartasz itt, mert ők így elbántak veled. Iskolai bántalmazás után nehéz bízni az emberekben, inkább bezárkózunk. A modern világ sajnos asszisztál is ehhez: számítógépes játékok, közösségi média, mind látszólagos kiút a valóságból.
Megértelek, mert én is így jártam. A fiatalkorom gyakorlatilag elpocsékolt idő volt. Irónikus a dologban, hogy ha most kerülnék abba a helyzetbe, könnyedén tudnám kezelni a bántalmazókat. De hát ehhez szükséges volt, hogy ezt átéljem és utána felnőttként sok mást is megtapasztaljak.
Azt ajánlom neked, hogy tanulj meg újra bízni az emberekben. Hidd el, sok jó van közöttük. Legjobb amit tehetsz, hogy külsődet rendbeteszed (divatos frizura, kozmetikus, új ruhák, cipő) és elkezdesz társaságokba járni, ott ismerkedni minél több emberrel mindkét nemből. Legyél nyitott, előzékeny. Barátságok és kapcsolatok is alakulnak majd ebből (ehhez lehet kell pár év). Ehhez keressél egy vagy több új hobbit, olyanokat amiknél tudod, hogy sok emberrel fogsz találkozni.
"mégis kaptam beszólásokat"
Nyugi, mindenki szokott, csak valaki jobban a lelkére veszi.
"Nagyban azért tartasz itt, mert ők így elbántak veled."
Nem értek egyet (amellett, hogy elítélem az iskolai bántalmazást).
Szerintem ha nem kapja vissza az irányítást a kezébe, akkor sosem oldja meg a gondjait. Ahogy elfogadja, hogy a múltat nem tudja megváltoztatni, de a jövőjére ráhatása van, ha tesz magáért, akkor lehet változás. Úgy nem, hogy 28 évesen szidja azokat, akik piszkálták 16 évesen és rájuk keni, hogy elégedetlen az életével, pedig már leélte a felét lassan.
Ez hárítás.
"Nagyban azért tartasz itt, mert ők így elbántak veled."
Én egyetértek.
Egy életre nyomot hagy a kiközösítés. Persze az ebbe bele se tud gondolni, át se tudja érezni aki nem élte át. Hogy milyen érzés hogy bár nem tudod miért lettél célpont de az lettél, és mindenki éppen téged bánt mindenért. Magadban keresed a hibát, elveszted minden önbecsülésed, összezavarodsz és tanácsnak annyit kapsz hogy védd meg magad! Ami arra jó, hogy ha visszaszólsz telibe röhögnek és még jobban kapod az ívet. Ha a szülők próbálnak segíteni, szintén. A tanári elbeszélgetés - már ha van semmit nem ér. Fizikailag meg 1 ember 28 ellen?
Igenis nyomot hagy az ember személyiségén, és sokan nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak ezen változtatni.
A tanácsok szerintem jók, de érdemes lenne felkeresni egy szakembert is, aki feloldja a bántásból fakadó zárkózottságod, bizalmatlanságod, és önbizalomhiányod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!