Mit csináljak ha a barátom sajnálja tőlem a pénzt?

Nem vezet jóra! Én soha az életben nem mondtam egy nőnek sem, hogy mi mennyibe került. Ha elhívtam egy étteremben és kifizettem, akkor sem mondtam meg neki mennyi volt, ha megkérdezte. Annyit mondtam, hogy ki van fizetve. Sőt! Han randi volt és kiszerette volna fizetni a felét, akkor azt mondtam, hogy én hívtam meg.

Ha meg majd együtt éltek (talán), akkor úgy is látod majd mi, mennyibe kerül és nem kell kérdezni és mondani sem.

Visszatérve a kérdésre, szerintem ez nem lesz jó hosszú távon! Ettől még szeretheted és jól meg is lehettek együtt, de a tűske mindig ott lesz.

Hát azért az, hogy egy házaspár nem számoltatja el egymást (apád meg anyád), meg hogy egy párhónapos, max éves kapcsolatocskában nem ingyen nyaraltatják a pitsádat, az nagyon nem összehasonlítható. Itt te vagy a gáz, ha komolyan azt várod el a pasidtól, hogy egyedül fizesse az összes programotokat, mert te nagy kegyesen vettél párezerért neki valami ajándékot.

Kicsit szállj szerintem magadba.

Talán megbeszélhetnétek, ki hogyan gondolja a pénzügyeket. A barátod valószínűleg azt szeretné, ha a programokon mindenki a maga részét fizetné, Te pedig elvárod, hogy a barátod fizessen. Mind a két verziónak van létjogosultsága. Értékrend kérdése, ki melyiket tartja helyesnek.

A férfiak jogosan várják el, hogy a nők fizessék a maguk részét a randevún, hiszen nekünk, nőknek is van önálló keresetünk. Sokan még házasságkötés után is külön kezelik a pénzügyeiket. Ugyanakkor szép gesztus, ha a férfi gondoskodik a választott nőről. Ez az udvarlás része.

Amit tehetsz, hogy őszintén és nyíltan beszèltek a barátoddal a pénzről. Mindig előre beszéljétek meg, ki mit fizet, ne utólag tegyetek egymásnak kínos megjegyzéseket. Ha nem juttok dűlőre, akkor meg kell fontolni a szakítást.