Normális, ha kapcsolatban néha vágyom egy kis egyedüllétre?

Egy kapcsolat nem arról szól, hogy onnantól kezdve évi 365 napon, napi 24 órán, óránként 60 percen át egymást kell lesni. Én nagyon szerelmes tudok lenni, és ha valakit szeretek, akkor tényleg ő a mindenem, de még így is az embernek szüksége van a magánszférára.

Az viszont nem normális (és valamilyen szinten hazugság is vele szemben), hogy együtt vagy valakivel úgy, hogy nem vagy szerelmes. Ezért kéne, hogy bűntudatod legyen, nem azért, mert a hobbiddal akarsz néha foglalkozni.

Olyan párt ne is válassz, akinek nem természetes, sőt, olyat se, aki megérti, de azért ő non-stop veled lenne. Mert lehet megérti, de ha csak rád vágyik minden nap, (mint társaság) akkor előbb utóbb ki fog bukni, hogy ő nélküled----életképtelen. Szóval, hogy nincs saját hobbija, egy barátja sem, vagy nincs igénye egyedül lenni. Ilyen emberkék csak társsal egészek és ez fullasztó lesz, főleg, hogy ha már együtt éltek, milyen nehéz elmagyarázni, hogy igen együtt vagytok , van is időd, de te most nem vele tévéznél, hanem a másik szobában olvasnál.

És bocsánat, de két hónap eltelt és még nem vagy szerelmes. Ez azért nem túl pozitív.