Diplomás lányok,kellene nektek egy szakmunkás fiú?

5-ös:

Már miért lenne köze a szakmáknak a mindennapi beszédtémákhoz?

Én pl. programozást tanulok, a párom orvos. Ettől függetlenül mindig tudunk beszélgetni bármiről. Mindezt úgy, hogy a párom egyedül egy filmet nem tud letölteni, annyira informatikai bushman, én pedig erősen biológiai ismeretek hiányával küzdők (gimibe nem volt bioszom, általánosba pedig utáltam és épp, hogy átmentem belőle). Ettől függetlenül tök jól elvagyunk a mindennapokba, és mikor megkérdezzük milyen volt a másik napja, meghallgatjuk egymást. Ő nem érti amit én mondok, én se értem amit ő mond, de ettől függetlenül jó hallani a másik hangját és jó látni ahogy belelkesedik.

(no, meg kicsit tanulunk is mindig, pl. mikor húszadszor magyarázta el türelmesen, hogy mi a sclerosis multiplex, akkor már tudtam miről van szó :D)

Nem a szakmánk körül forog az életünk, minden más témát meg tudunk beszélni. És én ugyanígy vagyok apámmal is, aki egy szimpla asztalos, és órákat tudunk fecsegni az irodalomról, mert ő nagyon sokat olvas és mindig csak tátott szájjal bámulom mekkora tudása van, holott "csak egy szakmunkás".

Nagyapám szintén szakmunkás volt és hihetetlenül okos. Ács felmenői voltak, de ő már csak valami vasgyári felügyelő volt. Ennek ellenére SOHA nem láttam veszíteni sakkba, mert olyan logikája volt, hogy azt senki sem überelte. Ettől és a korkülönbségtől még mindig tudtunk beszélgetni, és nem csak a tipikus "hogy vagy? Hogy megy az iskola" témákat.

Ugyan azt akartam írni, mint a 3as.

Nekem közgáz diplomám van, mérlegképes könyvelő vagyok.

Férjem villanyszerelő egyéni vállalkozó. 3x annyit hoz haza, mint én...

Persze :)

Diplomám van, a párom pedig autószerelő. Még akkor jöttünk össze, amikor tinik voltunk az tény, de azóta is sokan kérdezik ezt meg tőlünk is