Ez szemétség részemről egy kapcsolatban?

Ha én keresztény vagyok és hiszek Istenben meg Jézusban és a párom szkeptikus, nem olyan értelemben vallásos mint én, akkor szemétség tőlem, hogy meg szeretném győzni, hogy higgyen abban, amiben én?

Nem úgy vagyok keresztény, hogy kötelezővé tenném neki, hogy minden vasárnap üljön a templomban, meg olvasson minden nap Bibliát meg rendszeresen menjen gyónni, nem szabályok miatt szeretném, hogy higgyen abban, amiben én, hanem teljesen másért.

Őt a buddhizmus meg keleti dolgok érdeklik, szkeptikus mindenféle vallással szemben, ő azt vallja, hogy biztos van valami természetfeletti valami, nem ítéli el ezeket, de annyira nem is hisz.

Én úgy vélem, hogy sokkal jobb dolog, sokkal emberibb és jobb érzés hinni például Jézus tanításaiban és aszerint élni, mint csak úgy bizonytalankodni, meg teljesen elvetni az egészet.

Szerintem már csak amiatt is megéri hinni benne, hogy mennyi jóra tanítja az embert és ez az életmód, amit Jézus tanított, cseppet sem evidens. Valójában majdnem ugyanott tart ma az emberiség, mint Jézus korában, mert Jézus ugyan eljött és szerzett tanítványokat magának és hisz benne az emberek egy része, de az ember alaptermészete nem változott és erről nem Jézus tehet.

Én a vallásokkal és mennyországgal kapcsolatban is úgy vagyok, hogy attól még, hogy tudományos bizonyíték nincs rá, ez nem azt jelenti, hogy nem is létezhet és ha már választani kell, nem jobb úgy élni, hogy hiszünk, reménykedünk és ehhez tartjuk magunkat, mint örökre bizonytalankodni? Szerintem az a probléma, hogy ha valakinek mindenképp bizonyítékra van szüksége és csak azután hisz és nem pedig fordítva. Szerintem ennek olyan magától eredőnek kellene lennie, mint a szeretetnek. Ott is az a jó, amikor önzetlenül szeretünk, akár úgy is szerethetünk, ha reménytelennek tűnik vagy nem várunk semmit cserébe, nem helyzetektől tesszük függővé. A hitben is az a jó, ha nem kell ahhoz mindenképp hatalmas bizonyíték, hogy higgyünk valamiben, ráadásul ha lenne rá tuti bizonyíték, akkor az már (részben biztosan) tudomány lenne és nem hit, nem vallás.

Én máshogy fogom fel ezt a dolgot mint a párom, de az mennyire megengedhető, ha megpróbálom meggyőzni az én álláspontomról?

Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretem, ha nem ért egyet vagy elhagyom, azt nem tenném meg, de teszek egy próbát és majd lesz valami.