Hogy reagálnál, ha most karácsonykor a szerelmed jóvoltából egy kölyökkutya várna a fa alatt?

Egyik sem, vagy kereshet neki azonnal másik gazdát vagy megtarthatja mert szakítanék.

Nagyon szeretem az állatokat, ezert az elvesztésük is fáj, úgyhogy nem szeretnék több állatot tartani. Ha megbeszélés nélkül ajándékbaadta akkor:

- nagyon hülye mert a kapcsolat elején (mikor nem ismerjük egymást) adott egy élőlényt

- tudja mi a véleményem az állattartásról, de önző és nem érdekli (igazából magának veszi a kutyát, de vágjak jó képet hozzá)

Elég ambivalensek egyébként az opciók, ha valakiről a kutyáktól való undort feltételezed (pfújos leírás) akkor miért írod, hogy "a kedvenc kutyafajtát veszed"? Van annak kedvenc kutyafajtája aki szerint koszos dög mind?

Egyik sem. Ne hozzon a nyakamra felelősséget, az én döntésem, hogy be tudok-e vállani 10+ évre egy gondoskodásra szoruló kis állatot.

Fogjátok már fel! Élőlényt ajándékozni a lehető legrosszabb ötlet!!!!

Lényegtelen, hogy örülnék, vagy sem egy háziállatnak, a kutya nem karácsonyi meglepetés kategória.

Az állattartás megköveteli, hogy felelősséget vállalj egy másik élőlényért, és köré igazítsd az életed, amit nem lehet a másik nyakába zúdítani előzetes megbeszélés nélkül.

Persze lehet, hogy tök idilli, romantikus kép lenne bemenni a nappaliba, ahol egy szépen díszített fa alatt egy cuki kutyus játszadozik, de a felnőtt élet sajnos gyakorlatiasabb ennél.

Lehet egy kutya ajándék, de ne legyen meglepetés.

Alternatív ötlet lehet, hogy megbeszélitek a pároddal a kutya örökbefogadást, és együtt kiválasztjátok a kutyát (ez sem kevésbé romantikus, mint bedobni a fa alá) vagy keresel a hirdetések között egy cuki, (lehetőleg ingyen elvihető) kutyust a környékről, és ha kötélnek áll a gazda, elviszed csak karácsony estére.

Ha kell neki, akkor véglegesítitek az örökbefogadást, ha meg nem, akkor az az ajándék, hogy volt egy kutyusozós estétek.

Alapvető szabály, hogy élő állatot NEM ajándékozunk. Egy kutya túl nagy felelősség, hogy meglepetés legyen.

Ha szeretnék kutyát, akkor azt előre kitalálom és ha együtt élnék a párommal, megbeszélném vele is.

Ha már volt olyan buta, hogy kutyát ajándékozott, akkor megtartanám és odáig is lennék érte, de a páromban nagyot csalódnék.

23/L

Bizony, 5-os valasz. Egyebkent kedvenc kutyafajtam a menhelyi, es kizarolag szemelyes talallkozas, ismerkedes utan lehetne hazajonni.

Ilyen tipusu partner nem az en partnerem. Ettol minden teren falramasznek. Nagy gesztusokkal pontokat szerezni.

Van egy pomink, terveztünk mellé egy törpetacsit barátnak. Nagyon-nagyon örülnék neki, ha ilyen fogadna. :)

Viszont ezt illik jól átgondolni. A kutya felelősség, kell vele foglalkozni, sétáltatni, játszani vele, az sem jó, ha magára van hagyva egész nap, ráadásul ha nem saját lakásban éltek, megnehezítheti az albérletkeresést a későbbiekben vagy ha lakik még valaki veletek, arra is tekintettel kell lenni. Ha tudod, hogy örülne a párod egy kutyának és ketten képesek lennétek biztosítani neki a megfelelő körülményeket, akkor ez nagy boldogság lehet. De sok esetben azt mondom, akármilyen cuki a kiskutya vagy épp a kisbaba, nem kell mindenkinek, aki "csak" szeretne... Ha mégis elvállalja bármelyiket az ember, csinálja normálisan vagy inkább sehogy akkor is, ha nincs törvény vagy fizikai akadály, ami ezt meghiúsítja...

Mivel a lakásomba nem vihetek állatot a főbérlőm miatt, nem örülnék, hogy meg kell tőle válnom. Meg egy emeletes házban nem lenne elég tere, itt lift sincs, szóval rámenne szegény gerince.

A nagytestű kutyákat preferálom amúgy is, így nagyon nem lenne praktikus egy berni pásztor kölyök.