Férfiak, ha ahhoz lennétek szokva, hogy a párotok nem hangoztatja ("csak" érezteti), hogy szeret titeket, mire gondolnátok/hogyan reagálnátok, ha hirtelen mégis elkezdené mondani?

Mi sem mondjuk egymásnak és nincs igényünk sem rá.

Együtt vagyunk, megvagyunk egymás mellett, feleslegessé megerősíteni. Nincs rá szükség. 😊

2-es vagyok.

Ha úgy érzed mondanod kell, hát mond ki.

Nem jó benntartani a dolgokat, és mi az, hogy félsz?

Milyen kapcsolat az, ahol az őszinteségtől félned kellene?

Nem kell mondani.

Öleld meg, csókold meg bújj sokszor hozzá, és néha cuppantsd le.

Amúgy szoktál mondani szépeket neki? Talán azért visszakozol az ilyen szerelmi vallomásoktól, mert közhelyes?

Pl. Én úgy vagyok vele, hogy nem szoktuk mondani a párommal, de attól még kimutatjuk az érzèseinket (verbálisan s non-verbálisan egyaránt), de közhelyes szerelmi vallomásokkal.