Normális, ha már együtt élek a párommal de nem mondja el a széf kódját pedig a kassza is már közös?

Az, hogy nem árulja el a széf kódját, nem feltétlenül azt jelenti, hogy attól félne, hogy meglopod. Lehet, hogy inkább csak attól fél, hogy valakinek egy óvatlan pillanatban elárulod a kódot, s onnantól kezdve a széf alig lesz több egy közönséges szekrénynél. Az a titok az igazi titok, amiről csak egy ember tud. S igazából ezzel megelőzi azt is, hogy ha úgy érzi, eltűnt valami a széfből, akkor a gyanú felmerülhessen benne, hogy elemeltél valamit. Ez tehát számára a vádaskodás, veszekedés közvetett megelőzése is lehet.

Mindettől függetlenül szerintem aki eredendően bizalmatlan természetű, azzal nem sokat lehet kezdeni. Rásütheted, hogy "nem normális" a viselkedése, de ettől nem lesz jobb senkinek. Ha pedig kierőszakolod, hogy árulja el a széf kódját, azzal a szorongásait fogod permanensen megnövelni, aminek hosszú távon megiszod majd a levét, mert rád fogja zúdítani a feszültségeit. Csak akkor jössz ki jól a dologból, ha ráhagyod, nem teszed szóvá a dolgot. Épp ezzel van csak némi esélyed, hogy a felé irányuló bizalma idővel megnövekedjen. Mindenfajta nyomásgyakorlás épp ellenkező irányban hat és még bizalmatlanabbá teszi. A paranoiás beállítottságot csakis végtelen türelemmel lehet megváltoztatni, ha egyáltalán. Minden más csak ront a dolgon. Vedd úgy, mintha nem is létezne az a széf. Ha pedig te szeretnél biztonságba helyezni valamit, vegyél egy kis széfet magadnak.

Nem normális, hogy olyannal él együtt, akiben ennyire se bízik.

Az én párom, második lépésként beadta az új telefonjának az ujjlenyomatokat, pedig még közös kassza se volt.

Ez csak egy infó arról, hogy valójában minek néz téged.