Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti mikor komolyodtatok meg?
20 lettem nemrég, de óriási személyiségi változáson estem át. Régen rengeteget buliztam, állandóan eljártam, most meg már inkább itthon pihenek és a felesleges/erőltetett barátságokra sem vágyok. Nem zárkóztam el, csak leszűkítettem a bizalmi köröm. Idegenekkel is képes vagyok jól elbeszélgetni. De a bulikban lévő herinpartytól és piálástól megundorodtam. Sokkal vonzóbb egy kávézós találka vagy egy társasjátékozós est. Valamint a kocsmázás sem zavar annyira, mint a tömött klubbok. Bár, főleg így télen, imádok itthon pihenni és sokkal jobb a négy fal közt lenni, pl sorozatozni. Utazgatni sem annyira szeretek, ha jó a társaság vagy családdal történik, akkor nyilván próbálok nem elutasító lenni, de jobban szeretek a környéken lenni(most nem a nyaralásra értettem, nyaralni ki nem szeret?)
Nektek sikerült hozzátok hasonló nyugisabb partnert találni? Sok az otthonülő típus? Valamint mikor ti átestetek ezen a változáson akkor; hogy érintett benneteket? :)
Sosem voltam bulizós, mondhatni azonnal komoly lettem ebből a szempontból. Absztinens vagyok, határozott elképzelésem volt már kamaszként is családról, házasságról, 18 évesen szerettünk egymásba a férjemmel, 20 voltam az esküvőnkkor. Ennek 16 éve, nagyon boldog vagyok vele. 😊
Viszont ettől függetlenül, hogy nem iszom és van férjem meg 4 gyerekem, nem mondanám a személiségemet komolynak. Imádok nevetni, rajongok a férjem humoráért, néha visítva nevetek a gyerekeken és bármikor lemegyek kutyába idegenek előtt is akár, ha a lányaimat ezzel vidítom fel mondjuk egy oltás után. 😊
Semmi sem fekete és/vagy fehér.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!