Nektek mi volt a legdurvább változás (negatív irányba) a párotok részéről egy kapcsolatban?

Mindent feldobott, hogy a haverkákkal szórakozzon. Nem tartott sokáig a kapcsolat, bukta a tanulmányait, bukott engem, mert egyikkel sem foglalkozott, csak a haverkákkal, akik természetesen folyamatosan győzködték, hogy minek legyen nagypapa huszonévesen...

Esküszöm, örülök, hogy 1 év után vége lett. Ez is sok idő egy ilyen emberre.

Anyagi csődbe fog menni pár hónap múlva. Szintén a barátaira hallgatott, játszotta az eszét, de mostmár késő. Érzem, higyeg fog keresni a jövőben, de a saját vesztébe rohan már.

Elég volt.

Betegesen lekorlátozó lett, mert egyre féltékenyebb volt. Még ha a testvéremmel mentem moziba vagy hasonló, akkor se akarta, hogy menjek, vita volt. Ha rajta múlt volna, el se hagyhatom a lakást. Férfiakkal még beszélgetni se engedett, így az akkori barátaimat elveszítettem.

A legvége felé már elég agresszív is volt, amit főleg a bútorzaton vezetett le. Szakításunk előtti napokban olyat is mondott, hogy én is megérdemelnék már egy pofont.

Meg a kapcsolat alatt bukott ki egyre jobban, hogy mennyire önző is ő.

Lelkileg nagyon megviselt, rengeteget bántott.

Bő 2 évig voltunk együtt. Én szakítottam.

26N

A pénz.

De nem úgy értve, hogy amiatt volt velem, hanem más.

Eleinte minden csodás volt úgy kb 1 évig. Aztán mindene volt a munka, minden sz**art bevállalt , mellékes munkája is volt, hozzáteszem egyáltalán nem volt rá szükség.

Én szerettem volna vele lenni, többet, de a munkái miatt mivel minden fontosabb volt nálam, minden egyes kib**aszott fillér , így ez a kapcsolatunk kárára ment.

Hiába akartam én elmenni vele mindenfelé, vagy csak több időt együtt lenni, nem...

Nekem az isten összes sem lett volna elég.

Megértettem volna, ha nélkülöztünk volna, de megvolt mindenünk, ketten bőven annyit kerestünk, hogy a hitelt is ki tudtuk simán fizetni. Bőven kerestünk annyit amiből boldogan megélhettünk volna.

Sokszor beszéltem vele erről, meg, hogy esetleg velem van e gondja, , nem meri elmondani és helyette inkább dolgozik csak ne kelljen velem lennie, vagy van e valakije.

De nem, semmi.

Ez húzódott pár évig, aztán megmondtam neki, hogy keressen mást és el akarok válni.

35/f

Elmúlt a szerelme.

Ha elmondta volna, feldolgoztam volna könnyebben. De nem mondta el, mert szeretni szeretett, csak nem volt rózsaszín köd.

Fél évig kerestem és kutattam, hogy mi lehet a probléma, miért viselkedik velem másképp, a szeretkezésből miért lett faarcú dugás. Aztán rájöttem, hogy nem szerelmes már. Én az voltam. És én szakítottam vele, hogy ne szenvedjen mellettem. Úgy picsogott, hogy én olyat még nem láttam, de haragudtam rá, amiért nem mondta el, mi a baja.

Visszagondolva, barátilag tényleg nagyon sokat jelenthettem neki.

Persze ez már vagy 8 éve volt. Azóta kétszer ha találkoztunk, mindkétszer beboroztunk és szexeltünk két napon át.

28f