Mi a véleményetek klasszikus férfi női szerepről?

Erősen idejét múlta. Ezzel a modellel teljesen kiszolgáltatott lesz nő. Másrészt nem értem, miből gondolja bárki is, hogy egyy nő csak valami tingli tangli munkában akar dolgozgatni.

És bocs, de már a nagyszüleim sem így éltek, mint vázolod.

Szerintem nem csak a nő kerül kiszolgáltatott helyzetbe, hanem az egész család. Ha a férfinek baja esik, akkor mind megszívják.

Manapság több lábon kell állni. Mindenki dolgozzon, aki képes rá, és akkor nem kell a férfinak meggebedni és a korai halálba dolgozni magát, nincs az a nyomás, hogy nem válthat egy pocsék munkahelyről, mert mi lesz a családdal, stb.

És ha a nő dolgozik vagy megbetegszik, akkor a férfi se fulladjon már bele a kösz a vagy haljon éhen, mert képtelen főzni.

Szóval csupa praktikus oka van annak, hogy közeledjen egymáshoz a két szerep.

Szerintem mindenki csinálja azt, amihez ért, és annyit, amennyit bír.

Most babát várok, már bármikor megszülethet, de eddig ugyanannyit dolgoztam, mint a férjem. Volt sok konfliktus amiatt, hogy nem főzök elég gyakran, mert ő minden nap mást evett volna, de hát reggel 7 és este 6 között mind a ketten munkában voltunk. Akkor pedig már hiába állok neki egy háromfogásos vacsorának.

Nehezményezte azt is, ha rendetlenség volt, vagy nem takarítottam eleget, de én azt az elvet követtem mindig, hogy ne csináljunk kupit, és akkor nem kell annyit takarítani. Ő viszont nem tisztelt meg annyival, hogy letörli maga után a vécét vagy nem használ el öt poharat egy nap, kidobja a koszos zsebkendőit, stb. Így még jó, hogy káosz van és úszik a ház.

Hogy itthon vagyok, mindig minden penge, nincsen mosatlan edény, ruhák vasalva a szekrényben, jó illat, meleg étel várja, amikor hazajön, és nekem is jobb a kedvem.

Szóval neki ez fekszik, felőlem rendben van. Akad szabadidőm is, nem érzem magam egyelőre túlzottan leterhelve. De munka mellett ezt nem lehet csinálni egyedül, ahhoz az kellene, hogy ő is egy kicsit megerőltesse magát.

Nekem nincs ellenemre a fizikai tevékenység sem, a füvet is én szoktam nyírni. (Amíg dolgoztam, addig is talpon voltam, nehéz tárgyakat emeltem, a munka másik részét ügyfelekkel való kapcsolattartás tette ki, szóval testileg és mentálisan is megerőltető volt.) Viszont rettentően türelmetlen és pontatlan vagyok, utálok pepecselni, így a precíz munkálatokat mindig ő csinálja (pl. szúnyogháló összeszerelése), amikor dolgozik, akkor pedig javarészt embereket koordinál. (Természetesen neki mindig van kifogása a házimunka ellen :D )

Minden család más. Mi (50 évesen) még valamennyire régimódi felfogásúak vagyunk.

Nejem itt dolgozik helyben, én bejárós vagyok. Dupla fizetésem van. Ő azt vallja, hogy így jó. Így ő többet tud itthon tenni venni, (kiszolgálni minket). Ez teljesen az ő szavai.

Mielőtt kikapnék, minden munkából kiveszem a részem. Vasalás, mosás, főzés stb..

Most jön egy két feminista, hogy fiktív amit írok... Ha nem hiszik, az ő bajuk.

Tehát ha százalékban nézzük 55%-45% a házimunkából a nejem javára. Én három műszakban dolgozok, s minimum 12 órát vagyok távol itthonról.

Minden munkából önként veszem ki a részem. Sosem célzott rá, hogy én is csinálhatnám.

De most ha délutános vagyok,simán kitudok mosni két adagot. Vasalás is belefér.

Nem lenne jó érzés ráhagyni. Mikor nekem is van rá időm.

Amit a nők szeretnének: igazságosan elosztani a teendőket

Amit a férfiak szeretnének: munka után feküdni a kanapén és tévézni

A gyakorlat: a nő dolgozik, főz, mos, takarít, gyereket nevel, a pasi dolgozik, és ha könyörögsz neki heti egyszer bevállal valamit

Nekem az a bajom, hogy ami ma zajlik a világban, az nem természetes, hanem mű. Kizárólag profitvezérelt az egész. Értem én hogy változik a világ, de az emberiség, vagyis a "fejlett nyugati világ" hatalmas öngól rúgott, azaz, a profit miatt feláldozták a családokat, ergo a fajfenntartást. Nem tudom mit akarunk 0.2-0.8-as szaporodási rátával, szemben a harmadik világ 6-8-as rátájához képest. Kényelem és szórakozás mindenek felett, viszont ez az emberiségre nézve két oldalról is ultra káros. Az emberek egy jóllakott, tehetetlen napközisekké válnak, a másik oldalról meg extrém kizsákmányolással és környezetszennyezéssel jár.

Én 40 felett jöttem rá, hogy miért ennyire rosszak a párkapcsolatok. Régen összekötötte az embereket a munka és a közös célok, ma meg csak a szórakozás és a szex. Hatalmas különbség van a kettő között.

Én a párommal a lakásunkat ketten újítottuk fel. Igaz 4 hónap volt, de a közös munka többet ért mint bármely párterápia. Egyszerűen fel kell fogni, hogy nem az egyéni érdekekről szól egy párkapcsolat vagy egy család. Egyébként a nők is egy több ezer milliárdos üzletág, még mielőtt itt valaki belesüllyed ebbe az álságos és hazug ál-humanizmusba.

Nincs bajom azzal ha valaki így él. Megérteni sose fogom de nem is kell. Viszont soha nem mennék bele olyan kapcsolatba ahol nem fele fele minden. Én egészen a gyerekig a közös kasszát se erőltetném. És azt is legfeljebb amig a gyerekkel otthon vagyok. A férfinek is van két keze és két lába. Ennek megfelelően mindenben épp annyira kompetens mint én. Nem hiszem hogy valaha boldog és nyugodt lehetnék ha mindenben a férjemtől függök. Aztán ha úgy dönt lelép vagy félre megy nézelődhetek. Meg érdekelne hogy milyen kapcsolata lesz a gyerekkel ha mindig az én nyakamba varja.

Én összesen egy ilyen felállást ismerek ami működik és abba a kapcsolata se látok rendesen bele. Kívülről úgy fest jól működnek. Persze csak amíg a pasi munkaképes. Ha nem is akarja elhagyni a családját vagy nem alázza meg a nőt akkor is érheti olyan baleset aminek következtében munkaképtelen lesz. Akkor vajon ki keresi meg a betevőt?

#5-ös vagyok!

Azon gondolkodom, hogy miért nem az első naptól beszélik meg a párok.

Itt (ha jól emlékszem a #7-es írta), hogy össze se jönne olyan emberrel, akivel nem közös a házimunka. Ő legalább az elején kiköti mint feltételt.

Tisztelt hölgyek! Ha az elején úgy álltok hozzá, hogy hagyd csak majd én megcsinálom, elvégre az én dolgom... Azt évek múltán már nem tudjátok megváltoztatni. Persze van normális férfi aki magától is látja, hogy nem helyes, hogy én munkaután csak döglök, az asszony meg 8-9 ig még teszi a dolgát. Azokat a dolgokat meg is lehet felezni. Az asszonyka is vidámabb lesz, több idő marad másra.