Az ufónauták, miért tekintenek ránk csodálkozva & egyben irígykedve?

Mindíg csodálkoztam azon, hogy az idegenek mikor elvittek és volt szerencsém úgymond telepatikusan belelátni az érzelmeikbe, mivel aki beléd néz ugyanúgy te is belé látsz, ilyen a telepatikus folyosó. Szóval csodálkozással vegyített irígységgel tekintettek rám és ezt pár 'sorstársam' is megerősítette, akiket elvittek és emlékezett még azokra a pillanatokra, amikor pásztáztták az agyát. Nos, nemrég olvastam egy könyvet (Grüll Antal : Az emberiség eredete), melyben a szerző láthatólag elég sokat tud a világról rólunk emberekről és egy érdekes dolgot említ meg, viszont nem fejti ki. Az érdekelne ez mennyire fedi a valóságot?

Egyes elméletek szerint bennünk emberekben megvan valamilyen Isteni teremtő erő vagy vírtus, most jobban nem tudom körülírni ezt az adottságot, ami valójában sokkal nagyobbá tesz minket, mint egy technikailag évmilliárdokkal előttünk járó fajokat és mivel nem tudjuk, hogy más fajoknak ilyenjük nincs nem is tudjuk kezelni, azt hogy mire való, így gyakorlatilag mi emberek mind kallódó kozmikus tehetségek vagyunk.

Nagyon sok elmélet szerint a minket látogató idegenek azért teremtettek minket embereket, anyagi testbe vagyis az anyagi testünket és ebbe az univerzumba, ahol talán az egyetlen 3D-s élet itt van, hogy tanulmányozzák ezt a vírtust, ami belőlük hiányzik. Állítólag az idegeneknek nincsen tudásuk a vilgról, hogy milyen volt trillió évezredekkel ezelőtt, amikor mi éltünk és ők negatív parazita, energiaszívó fajok. Azért keltettek minket életre, istenből lehívva a lelket, hogy ezt az isteni vírtust tanulmányozzák és magukévá tegyék, de nem sikerül nekik. Elvileg ezért visznek el éjjel amikor alszunk és ezért tanulmányoznak minket, különben semmi értelme sem lenne egy technikailag milliárdokkal lemaradt fajt.

Hallottál már erről az elméletről? Mi a véleményed róla?