Gondolkozzunk! Kik is építették a piramisokat?

Wadmalac

Ezek a számítások csak feltételezések. Alapvetően a királylisták által megadott uralkodási időkből indulnak ki, de ezek sem pontosak. A torinói királylista szerint Hufu 23 évig uralkodott (más adatok szerint tovább).

Reiner Stadelmann végzett a torinói adatra alapozva egy számítást. Ha igaznak vesszük a 23 éves építési időt és a Nagy piramist már a király trónra lépésekor elkezdték, akkor ~340 köbméter követ kellett beépíteni egy nap. Átlag munkaidőnek 10 órát vett naponta, figyelembe véve a nappalok átlagos hosszát is. A munkanapok száma nem ismert ebből a korból. Későbbi időkben 10 napos "munkahetek" voltak.

Mindenesetre a 340 köbméter napi 10 órával azt jelentené, hogy 1 perc 46 mp jut egy kő beépítésére (legalábbi Stadelman számításai szerint). Átlagosan 1 köbméteres volt egy kő.

Ugye akinek egy kis esze van az el tudja képzelni, hogy ez nem a kő teljes kifaragásának, szállításának, helyre vontatásának, beillesztésének, lecsiszolásának ideje csak abban az esetben ha az egész piramison (beleértve a kőfejtőket, szállítókat és minden munkás feladatát) mindössze 10-20 ember dolgozott.

A pontos munkaerő sem ismert, de a szakértők leggyakrabban 20-30 ezer körüli munkaerővel számolnak, melyek egy része kiszolgáló személyzet volt. Hérodotosz 100 ezer embert említ, de ez a mostani adatok alapján túlzó.

Egyébként a Reisner papirusz egy ókori kőfejtő normáját is megadja, ami napi 2 köbméter mészkő volt fejenként. Elvileg tehát 340 köbméter mészkövet 700 kőfejtőnek ki kellett fejtenie, de Lehner pl. jóval többel, több mint 1200 kőfejtővel számol. A Reisner papirusz valamivel későbbi, mint a Nagy piramis feltételezett építési ideje, de mivel a kőfejtési technikák nem igazán változtak, nagyjából alapul vehető.

Ismert munkaszervezés és a munkásegységek, mert ezek neve fennmaradt a piramis mellett nem is olyan rég feltárt munkásvárosban.

Lehner saját számításai szerint 2 db, ~2000 fős munkáscsapat alkotta a kemény magot. Ezek mindegyike 2 db 1000 fős brigádra, 5 db egyenként 200 fős phülére és 10-10 db 20 fős kisebb egységekre oszlottak. A brigádok és phülék nevei fennmaradtak. Egy-egy 20 fős egység dolgozott 1 kővel (vontatás, beillesztés stb.). Lehner szerint - aki a gyakorlatban is kipróbálta a szállítást - 20 embernek, 6 fokos emelkedőn 19 percbe telt a bányától a beépítés helyére vontatni egy 2,5 tonnás követ. A kőbánya, ahol a Nagy piramis mészköveinek többségét bányászták, néhány száz méterre volt az építkezéstől.

2*2 ezres keménymaggal számolva összesen 100 munkáscsapat dolgozott egyszerre. 1 kő/órás vontatást, visszasétálást számolva 34 kővontató csapatra van szükség. Az esetleges elakadások, pihenés, balesetek miatt ennek duplájával számoltak (már mint napjainkban egyes régészek), ami 68 kővontató csapatot, és összesen 1360 embert jelent. Vagyis egy 20 fős csapatnak 2 órája volt, hogy a kb. 3-400 méterre lévő bányából felhúzzon egy követ a piramisra, aztán visszagyalogoljon.

A belső kövek beillesztésével és letisztázásával nem sokat foglalatoskodtak, csak a vízszintezés pontos, van ahol a közöket törmelékkel töltötték ki és kész. A külső kövek és a burkolókövek azonban nagyon pontosan illesztettek. Egy kőhöz fizikailag nem fér 8-10 embernél több, ezért az óránkénti 34 felhúzott kő mellé 34 db 10 fős kőműves csapatra volt szükség. A számítás ezt is megkétszerezi, hogy bőven jusson idő minden nem előre láthatóra, így 680 ember kellett. Egy kőműves galerinek tehát szintén 2 órája volt pontosan vagy nem annyira pontosan beépíteni 1 db követ. A piramis így kb. 2 percenként 1 kővel növekedhetett.

Természetesen ez nem vonatkozik a nagy 50-60 tonnás gránittömbökre, azokhoz nagyobb munkáscsapat, beépítésükhöz komolyabb szervezés kellett, de ezekből csak néhány tucatnyi volt a Nagy piramisban.

#51:

A teljes számítási láncolat így logikus és még realitása is van.

Egyetlen pont az, ami biztos, hogy nem igaz: az, hogy maga a piramis kompletten 23 év alatt épült.

Nincs olyan egyiptomi piramis, ami egyetlen komplett egység. Mindegyik tartalmaz egy jóval régebbi kisebb piramist, amit átépítettek, megnöveltek, illetve még azok az ős-piramisok is egy-egy szintén régebbi masztabára épültek.

Osszuk el a komplett piramis épülését ennek megfelelően, még ha csak egymást követő közvetlen uralkodókban gondolkodunk is (ami nem valószínű, egy-egy uralkodó esetleg adott piramishoz nem is nyúlt), akkor is már 3 generációról beszélünk.

Az meg gyorsan haló fáraókkal is van 60-100 év. :)

És megkérdezhetem, hogy honnan van ez az infód?

Mert ilyenre nem emlékszem sem a régészeti, sem építészeti szakirodalomból. Legalábbis azokból, amit olvastam.

Kivétel mondjuk a Dzsószer piramis, de az sem épült három (vagy több) generáción át.

Sajnos most nem találok linket, de egyes kutatók szerint pl. a Hufu/Khelopsz piramisnál a Nagy Galéria is az eredeti kisebb piramis felületén fut.

Persze van, aki elfogadja, van, aki cáfolja.

Aki cáfolja, az is kb. 50 éves építési ciklusról beszél, ezen belül behatárolatlan valódi építési idővel. Hufu 23 éves uralkodása nem jelenti feltétlenül, hogy valóban csak eddig épült.

Itt van némi adat, ez alapján 23 év is "röhögve" elég volt.

[link]

[link]

Ezt az 50 éves építési ciklust nem tudom hová tenni, hol olvashattad.

A tudományos konszenzus szerint a legvalószínűbb az uralkodási időt alapul venni, mivel minden piramis egy királyhoz köthető. Az egyiptomi hagyományban is egy uralkodó nevéhez kötötték (pl. Ahet Hufu: ma Nagy-piramis).

Az egésznek az egyiptomi hagyományban értelme sem lett volna, mármint, hogy 3 vagy több uralkodó osztozik egy piramison, és erre adatok sincsenek. A befejezetlen piramisok arról árulkodnak, hogy egy adott uralkodó művét nem minden esetben folytatja bármely utódja, egy adott kultuszhely pedig zömében egy névhez köthető.

Ennek a felvetésnek csak akkor lenne értelme, ha a kibővített piramis nem az ismert egyiptomi történelmi korszakokban keletkezett (magyarán valamiféle atlantiszi elmélet van a háttérben), de ilyen kibővített piramisokra régészeti és építészeti bizonyítékok nincsenek.

A Keopsz piramis egy építészeti egység minden forrásom szerint, ahogy nagyjából az összes többi is. Látványos kivétel a Dzsószer piramis, ami több lépcsőben épült, de azt is egy uralkodóhoz kötik, egyetlen uralkodási ciklushoz, és csak néhányan tartják úgy, hogy esetleg az előd masztabája lett kibővítve Dzsószer által több lépcsőben. Ez viszont annyira látványos, hogy konkrétan látszik is az alsó szinten az eredeti, négyszögletű masztaba körvonala:

[link]

"Itt van némi adat, ez alapján 23 év is "röhögve" elég volt."

Egy másik számítási módszer.

Kheopsz apja Sznofru volt, akinek Vörös piramisán az építkezés idejére utaló feliratokat találtak. Az alap egyik sarokkövén a 15. földév volt bevésve, a 30. kősoron pedig 4 évvel későbbi jelölést találtak.

A 30. sor kb. a Vörös piramis 30%-ának megépülését jelenti 4 év alatt. A teljes épület így kb. 17 év alatt készülhetett el. A Vörös piramis 1,7 millió köbméter kőanyagból készült.

Az utána következő piramis Sznofru fiáé Hufué (vagy görögösen Kheopszé) volt. Piramisa 2,58 millió köbméret. Ha ugyanazt az építési sebességet feltételezzük - márpedig a két építmény ideje között csak egy-két évtized telt el - akkor ebből az analógiából kb. 26 éves építési idő jön ki a Nagy piramisra.