Mi értelme van az Istennő-kultusznak, illetve az ehhez köthető spiritualitásnak?
A new age-en belül létezik ez az irányzat, ami kiemelten nagy hangsúlyt fektet a nőiességre, nőiségre, nőies tulajdonságokra, női nemiségre, női érzelmekre, akár még női szexualitásra is. Ez különösen fontos szerepet kap a spirituális útjukban, hitükben. Vannak, akik egy másik spirituális út, illetve vallás mellett követik, például többen gyakorolják a wiccát, de olyanok is vannak, akik csak spirituálisként, illetve new ageerként határozzák meg magukat. Vannak, akik csak női istenség(ek)et imádnak, míg mások vegyesen. Eltérő, hogy hogy képzelik el az Istennőt, de általában rendelkezik a fiatal lányos és az érett nőies tulajdonságokkal is (pl.: többarcú istenség). Olyan női személyeket tesznek maguk elé és tisztelnek, mint Lilit, aki szerintük nem volt gonosz. De jellemző, hogy különböző vallásokban mellékszerepeket vállaló nőként konkrétan főszerepig emelnek (pl.: Révati, Mária Magdolna, női angyalok, női tündérek stb.).
Mi értelme, ha a valóságban már csak a korábbi patriarchális berendezkedés miatt sem voltak női próféták, vallásalapítók stb.? Az istennők imádata is jellemzően a férfi istenségek mellett zajlott.
válasza:Tessék itt van: [link]
Javaslom elolvasni, jobb könyvtárakban is megvan, a már említett J. H. Hertz brit főrabbi rendkívül tartalmas és széleskörő magyarázataival. A Héber Biblia elnevezés (vagyis Biblia Hebraica) csak az ószövetségi könyvek nyelvét jelzi, azokat lefordítva értelmét veszti az elnevezés (persze voltak arámi és kisebb görög nyelvű szövegrészek is az ószövetségben, de ettől függetlenül azokat nem soroljuk külön csoportba). A fönníciaiak elnevezéséről annyit hogy 1. A rómaiak nem azért utaltak rájuk a kánaánnal kapcsolatos elnevezéssel, vagy hívták őket kánaánitáknak, mert kánaániták lettek volna, vagy ott éltek volna, elég volt a területi közelség. Ezt jól mutatja pl. Dacia Ripensis elnevezése, ami Daciától ugyan délre feküdt, és sosem volt a dákok területe, de a római közigazgatás annak rendelte alá, így hozzá tartozott. Hasonlóan Britanniában sem a természetföldrajzi, vagy az őshonos brit lakosság elterjedése alapján határozták meg a provincia határait, és minden azon belül lakót britnek neveztek. 2. Nem csak a tankönyvek, de az Akadémiai Kiadó Világtörténete (Salamon Konrád) sem sorolja Kánaánhoz Föníciát. Azt hiszem, nincs vita afelől, hogy a történészek, egyetemi oktatók történelmi kérdésekben elég jók, és a leghitelesebb források.
#24.
Már bocs, de a rómaiak punoknak nevezték őket, látszik, hogy nem beszélsz sem latinul, sem afro-ázsiai nyelveken, de a szövegértés sem az erősséged. Ők magukat nevezték kanaanimnak vagy kananinak. Föníciaiul úgy van, hogy föníciaiak, hogy kananim. De héberül is így van. Iosephus Flavius is használta rájuk héberül ezt a szót, ahogy a Biblia is. A rómaiak provinciaként a görög nevét vették át. Az akkádok is így nevezték őket.
A kánaánita vallást Ugaritiból ismerjük a legjobban. Ugarit pedig egyértelműen Fönícia.
Én történettudományt hallgatok, azt hiszem a professzoraim elég megbízhatóak. Az ókori kelet az egyik fő területem.
Nem idéztél soha semmit. Az, hogy külön fejezet van nekik nem azt jelenti, hogy két külön terület. Fönícia Kánaán valódi részhalmaza. Egy nyelvészeti, etimológiai cikk témája lenne az, hogy a föníciaiak szót a görögök találták ki, magukat sok szemita néppel együtt kanaenunak, kananinak hívták.
Hülyeség, hogy csak a nyelvre utal pusztán... Elsősorban az ókori nomád nêpre, a zsidók őseire utal.
Javaslom William G. Dever, Smith, Day, Richard E. Friedman, Donald B. Redford, Bart D. Ehrman és mások munkáit... Ha feltétlenül régit akarsz, ott vannak Julius Wellhausen vagy Mose David Cassuto írásai, bár nem mindenben értettek egyet. Magyarok közül Rózsa Huba volt egész jó. Régészek közül Dever és Redford szintén jó, de a Mazarok, Aren Maeir, Amon ben Tor, Avraham Faust, Jan Assmann stb. szintén egész jók.
Nagyon okosnak gondolod magad, de látszólag nem értesz az ókori történelemhez, a filológiához és a teológiához.
Eleve nevetséges, ha a legrégebbi keletkezésű írások szerinted az Elohim nevét használják. Dokumentarista hipotézis!!!!!
válasza:#29.
Magyarán a legnagyobb föníciai városok kánaániták...
Elmondanád amúgy, hogy Ugaritiból miért ismerhetjük a kánaánita vallást, ha ők maguk nem voltak kánaániták? Miért beszéltek azonos nyelvet? Ha mondjuk az egykori hácoriak szerinted kánaániták, akkor az ugaritiak miért nem? Ugyanaz a nyelv, ugyanaz a kultúra, ugyanaz a vallás, ugyanaz az önmeghatározás. Hogy gondolhatod két teljesen különálló népnek? Ugaritból maradt ránk a Baál-ciklus, ami a kánaánita mitológia alapja. Plusz egy rakat istent innen ismerünk a Biblián és a görög-római írásokon kívülről. Kothar wa Khasist például. Smith munkáit javaslom. Mondjuk Az Isten korai történetét. Vagy William G. Dever Volt-e Istennek felesége című művét.
Salamon Konrád művét nem olvastam, de tudtommal 20. századi magyar történelem a szakterülete. Azt pedig nem valószínűsítem, hogy tényleg külön népekként hivatkoznak rájuk. Pláne, hogy maguk a kánaániták sem tették.
Tényleg? Akkor a Vulgaata szerint miért pun mondjuk Jézabel vagy I. Hirám? Poenus=pun, ha már etimológia. De miért volt pun mondjuk Porphüriosz is? Valójában a görög és a latin szót felváltva használták rájuk.
Én meg azt nem hiszem el, hogy elvégezted a történelmet, ha azt magyarázod, hogy a rómaiak Kánaánról nevezték el a provinciát... Syria Phoenicia volt a neve, hasonlan Syria Palestina-hoz. Ráadásul ez nem egy lényegtelen hely volt.
Tudományos cikkeket mellékeltem. Ha gondolod felmehetek a kutatás honlapjára is, de felesleges szerintem.
De íme egy másik lexikon, csak épp Bübloszról: [link]
Ugarit: [link]
Javaslom Cser Zoltán főiskolai tanár írásait is a korai buddhizmusról, a védikus vallásról és a hinduizmusról. Az Upanisádok kora a hinduizmusban olyan vízválasztó volt, mint a zsidó vallásban a babiloni fogság. Ezek előtt nem is beszélünk modern értelemben hinduizmusról és zsidó vallásról, mert annyira más volt. Hébert, latint, görögöt, rabot és koptot korábban tanultam. Föníciaul pedig csak minimálisan beszélek. Amúgy a bibliai héber alapján szinte megérteni egy jó kétharmadát.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!