Ha "függő" személyiségű vagyok - akkor ebből lehetetlen egyhamar kiszabadulni?
Tehát tegyük fel hogy halálunk után új testet veszünk fel...
Persze az már nem én vagyok - de elvileg a szokások amiket kötök magamban ~ továbbmennek.
Most én már vagy 15 éve függő (drog) vagyok - de talán egész életemben az voltam.
Tudati megszokásokat követek...
(Nem akarok szembenézni a problémákkal. Kifogásokat keresek. Minél rövidebb úton akarok boldogságot okozni magamnak. El akarok menekülni minden lehetséges módon az élet elől.)
Tehát azt látom hogy életem kb felében ugye ezt csináltam!
Ha most le is szoknák, és elkezdenék másképp viselkedni.., akkor is ha meghalok ugyebár az egész életem summázata megy tovább. Ráadásul hiába szoknák le.., mert a tudatomban továbbra is ott maradnak a "függő" szokások.., csak épp nem aktívan... + másokat is belekevertem az életem során - ezek a cselekmények is biztosan valamikor vissza fognak térni.
Vagyis.
Következő életemben is biztosan ki fog alakulni a "függőség" megintcsak. Aztán ott is vagy megoldom vagy nem - de kb megint rámegy több mint az életem fele ~ aztán megint továbbmegy annak a summázata is ~ és így egy végtelen körforgásban tartja az önvalót.
Tehát aki belekeveredett.., az örökké benne is marad?
Ez törvényszerű a karma működése miatt?
Mármint nem ő ~ vagy én..
Mivel az "egó" megszűnik a halál pillanatában. De majd kialakul elvileg egy hasonló személyiség. Akkor az lesz ő. Megint.
Igazából az a bajom, hogy szomorú hogy azt látom ebből semmi módon nem lehet kikeveredni.
Nektek mi a véleményetek erről?
válasza:oooo hiszel a csodákban azt mégis azt mondod egyedül nem megy? menni fog az meglátod :)
szerelmen kívül (ok tudom h az lenne a legjobb) esetleg másvalaki aki segíthet? barát? családtag? tudom hogy ilyenkor többnyire már rég felszívódtak de hátha mégis?
válasza:"jelenleg semmit nem tudok elérni "
de ha leszoknál az azért elég szép eredmény lenne hagyjuk meg. első elért célként nem lenne semmi ;)
# 31
Teljesen igazad van :)
Egy kicsit több gyakorlásra meg önfejlesztésre lesz szügség.
De most szerencsére itt is elég sok tippet kaptam hozzá.
Háát amúgy a családomban eléggé jelen van a feszültség a cuccozás miatt. Nem igazán értjük meg egymást. Barátok már nincsenek. Csak drogos ismerősök. Mással nem is nagyon tudok beszélni. De néha egyedül is boldog vagyok. Mikor jól megy a meditáció, el tudok lenni a pillanatban. De van hogy túl beszippant a gondolkodásom. Pedig ezt én csinálom magammal.., de nem tudok elvonatkoztatni sokszor. De rajta vagyok a dolgon.. Köszönöm neked ;)
válasza:Figyu, miért nem azzal foglalkozol, hogy milyen lelket viszel át majd a következő testedbe?
Amit most megfejlődsz, az a tiéd.
"Mikor jól megy a meditáció, el tudok lenni a pillanatban."
Ne hidd azt, hogy meditálsz. Amit csinálsz az szar. Illetve nem szar, mert jó, csak már kivetted a részed belőle és amit most csinálsz az már unalmas, a tapasztaláson túl van. Lebegés. Lebegsz mint egy álmodban, vagy mint kiskorodban a magzatvízben. Fogd fel, hogy ezt az állapotot nem kaphatod vissza. Érdemes a múltban élned? Ennél még az is jobb, ha pengézed magad, a fájdalom legalább visszahoz a jelenbe. Szerencsétlen...
Szólj, ha eldöntötted, hogy nem leszel többé áldozat ok?
válasza:"18 éves korom óta aktív szerfogyasztó vagyok, és most 34 vagyok."
Tehát 16 éven át.
Elárulnád, miből futja ennyi ideig aszert megvásárolni?
Nem hiszem, hogy intravénás drogos létedre állandó munkahelyed/kereseted lenne, ha igen, akkor sem futná béred a megélhetésed mellett a szerre.
Itt egy kis kamuszag terjeng.
.
Ha sikerülne párra találnod, bármi áron lejönnél a szerről - legalábbis ezt éreztetetd írásodban.
Megérkeztél a 22-es csapdájához.
Ha aktív drogos létedre lenne olyan nő, aki párodul szegődne, akkor
- vagy ő is használná a szert,
- vagy pedig olyan kretén, aki nem kéne neked, tehát kedvéért nem mondanál le semmiről.
Ki az rendes életre vágyó, gondolkodó nő, aki azért szegődik egy keménydrogos mellé, hogy az lejöjjön a szerről?
# 37 dubitus
Nem egyből úgy kezdtem ám hogy lődöztem magamnak a drogot.
Fűvel kezdtem, és heroinnal végeztem. Volt néha munkám. Néha nem. Nem is folyamatosan használtam a 1 6 év alatt. Most idén is csak 1 alkalommal keveredtem még be a drogokba, és ez pont annak köszönhető hogy nincs rá pénzem!
Viszont ha megint elkezdek dolgozni, majd meglátjuk sikerül-e fenntartani a jelenleg elért állapotot.
Mert közben folytattam a meditációt, és most valami történt. Azt nem tudnám elmondani hogy mi.. De valami nemrég megváltozott. Talán a hozzáállásom. Már nem kell a párkapcsolat sem! Erre pontra is eljutottam. A szer sem kell.
Egy fegyvert építtettem amely egy végtelen energiából meríti az erejét.
Ezzel a "fehérfényágyúval" lövöm szét a gondolataim szerkezetét, mely azonnal atomjaira hullik szét.
Nem marad más hátra mint szeretet, együttérzés, bölcsesség.
Azonban már nem tudom irányítás alatt tartani fegyverem tiszta s egyszerű energiáját.., ezért az engem is elemészt majd. De csak az "én"em veszhet oda! Csak az illúziók veszhetnek! Azokat pedig nem sajnálom. A kérdésem is véget ért ezzel, mert megvan a megoldás. Végig itt volt bennem :)
válasza:#39 kreténpali
Mire beírhattam volna válaszom.., az már el is porladt a fehérfény egy jelentéktelen kis sugarától :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!