A karmával kapcsolatban lenne egy kérdésem. (? )

A jó cselekedetet nem lehet nem tiszta szívből csinálni.

Eleve ha már adsz, már attól szeretet van benned. Ha például koldusnak adsz egy kis pénzt, és rámosolyogsz, már akkor tiszta szívből tetted.

Ha csak odadobod neki a pénzt, mint:

"Nesze, fogjad, oszt' hadjá' békén mostmár, csak hogy nekem jobb életem legyen azért adok" stílussal, akkor az nem számít jó cselekedetnek.

"Ha jót cselekszem jó dolgok történnek velem, ha rosszat a karma ezt is visszafizeti. Ez tiszta."

Tiszta a francokat.

Nincsen semmiféle karmarendőrség ami jól megbüntet, mondjuk lábadra ejt egy féltéglát mert bunkó voltál az idős nénivel a boltban 2 hónappal ezelőtt, vagy éppen dob valami cukorkát mert kedves voltál vele.

Ilyen szabály nincs.

Egyes történések az előző cselekedeteid következményei. Ezeket te alakítod, ha úgy gondolod jót cselekszel nagyobb eséllyel mások is úgy gondolják hogy jót cselekednek veled - mert a kisugárzásod pozitív. Semmi karma nincs benne, csak emberi reakció, ahogy viszonyulsz másokhoz úgy viszonyulnak hozzád. Hasonlóképpen rossz cselekedeteknél nagyobb eséllyel van rossz következménye a cselekedeteidnek, ami rossz visszacsatolást ad a számodra.

Ezekre az esetekre a pszichológiát érdemes tanulmányozni.

Más történések nem következményei a cselekedeteidnek, csak éppen megtörténnek veled, mert statisztikailag meg kell történniük valakivel. Ha jön egy szélvihar és fejedre esik egy cserép, filozofálhatsz hogy a karma volt-e, de ha ugyanaz a cserép mondjuk egy varangyosbékát vág fejbe, eszedbe sem jut hogy a varangyosbéka a rossz karmájával érdemelte ki. Rosszkor volt rossz helyen, ennyi. Vagy vehetjük a lottót: 1 a 43 millióhoz a nyerési esély ami elég pocsék de ha azt nézzük hogy átlag 3-4 millió játékot megjátszanak egy héten, de amikor nagy nyeremény van akár 10-20 milliót is, az esélyek szépen összeadódnak és valaki megnyeri. Nem a karma miatt, hanem statisztikailag egy idő után be kell következnie. Persze aki megnyeri annak nagyon különleges és "sorsfordító" dolog, de semmi sorsszerű nincs benne.

Ezekre az esetekre a valószínűségszámítást érdemes tanulmányozni.

Persze dönthetsz úgy hogy karmával magyarázod a dolgokat, és neked éppen valami sorsgépezet osztogatja a pofonokat meg a nyalókákat az életed folyamán, csak éppen a világ nem így működik. Akikből sikeres emberek lettek azok általában nem így gondolták hanem a kitűzött céljaikon dolgoztak. Ha valami rossz volt az életükben azt a kérdést tették fel hogy miért rossz, és próbáltak ellene tenni. Ha valami jó volt azt keresték hogy legyen jobb. Ha valami elkerülhetetlennek nézett ki azt a kérdést tették fel hogy tényleg az-e. Stb.

Nem akarok motivációs beszédet tartani, de ha tényleg lenne valami az egész karmában/vonzás törvényében/stb. akkor a harvardon írnának róla tanulmányokat tudományos folyóiratokba nem a női lapok agyzsibbasztó ezotéria rovatába.

A teljes cselekedet számít. Gondolat, érzés, tett. A jó karma, és a rossz karma nem lövik ki egymást. A jóért megkapod a jót, a rosszért a rosszat. Mindegy, hogy mennyi jót teszel, ha teszel egy rosszat, azt visszakapod. Ahogy a sok jót is. Nem a lenullázós módszer működik. Amúgy nem ennyire egyszerű az egész, de röviden így lehet összefoglalni. Ha rossz dolog ér, és nem tudod elfogadni, az is csak tovább nehezíti a helyzeted.

Ha jót cselekszel, de nem tiszta szívből, akkor visszakapod, de nem tiszta szívből. Ha rosszat cselekszel, de tiszta szívből, azt is visszakapod, ugyanúgy, anélkül, hogy az előző jótetted kihatna rá. Ha egy rossz dologra reagálsz pozitívan, elfogadóan, feldolgozod, és nem sajnálod magad, nem torlod meg, akkor szűnik csak meg az a karmikus láncolat.

Huo Xianren, szerintem nem annyira egyértelmű ez az "azt kapod vissza, amit teszel", vegyünk példának egy olyan esetet, hogy pl milliárdos vagy, és kisegítesz egy hajléktalant ötszázezer forinttal, amivel el tudja kezdeni az életét. Ezzel tulajdonképpen megmentetted az életét. Tehát ebben a konkrét esetben egyenlőségjelet tehetünk az ötszázezer forint és az életmentés közé. Más esetben viszont (pl amikor te kapod majd vissza) már nincs ott az az egyenlőségjel. Te is kapsz ötszázezer forintot a karma miatt. De neked már nem az életedet mentette meg ez a pénz, mert meg sem érzed millárdosként. Vagy pedig életveszélyes helyzetbe kerülsz, és valaki megmenti az életedet, de nem az ötszázezerrel teszi, hanem valami más módon. Akkor se pont ugyanazt kaptad vissza, csak az egyenlőségjel egyik oldala egyezik.

Honnan tudja a karma, hogy melyik oldalát vegye alapul az egyenlőségnek?

Vagy ha látóként kiszúrod egy vak ember szemeit. Utána, ha visszakapod, te többet veszítesz vele (a látásodat), mint amit okoztál, hiszen a vak előtte sem látott. Lehetne erre mondani, hogy akkor te nem szemkiszúrást fogsz visszakapni, hanem egy olyan testrészedet csonkítják majd meg, ami csak annyira fontos a számodra, mint a vak embernek a szemei voltak az ő számára. Csakhogy a fontosságnak nincs mértékegysége, hogy pontosan kicentizzük, hogy ha X okozott Y-nak egy 100-as skálán 23-ast érő kárt, akkor neki is pont egy 23-ast kell visszakapnia.

Hogyan lehetne az okozott örömöknek és fájdalmaknak a mértékét meghatározni, amikor ezek szubjektív dolgok? Hogyan lehetne két ember által átélt élményt összevetni ("te most pont ugyanannyira örülsz, mint amennyire én örültem tegnapelőtt")?

# 5

nem tudom, hogy hol van logika a leírásodban, hogy "jót cselekszel, miközben rosszat kapsz", és végeredményben annyira hiszel a karmában, pedig ez teljesen ellentmond.

ha velem is ez lenne, hogy jót cselekszek, miközben sz*r dolog történik velem, nekem is jó okom lenne arra, hogy ne higyjek benne, föleg, hogy általában nem úgy gondolkodok a dolgokról, hogy véletlen párhuzamba állítom valami múltbeli történéssel, hanem belátom, hogy más valós, közvetlenül megmagyarázható okom volt a rossz dologra.

Bár nem vagyok annyira ellene ennek a témának, én is szoktam így gondolkodni néha, valamennyire poénból, hogy "biztos a karma".. és valamennyire hiszek benne, de nem kell ennyire kétségbeesetten hinni benne, hogy az életem fontosabb távlatait befolyásolja..

De amúgy ha létezik, akkor miért gondolod, hogy csak rád hat? ha valaki úgy bánik rosszul veled, hogy nem érdemelted meg(hagyján a karmás bemagyarázást), akkor ő is visszakell kapja azt a rossz bánásmódot, amit neked okozott..mintha ezzel a kérdéssel egyben azt is hinnéd, hogy csak veled történtek rossz dolgok, illetve a karma "visszafizetősdije" csak téged kell érintsen, és azok az emberek, akik a te "bűntetésedért" élnek a világon, azoknak nincsenek hibáik, vagy nem értem...

amúgy hogy tud egy általánosabb érvényű érvelés "megbukni" pusztán a személyes csalódásaidra és felfogásodra alapozott érveléssel szemben? én nem tudom, hogy miért történt sok sz*r veled, de másokkal nem történik a sok sz*r.

ilyenkor általában nem csak a karma jelent problémát, hanem az is, hogy az ember önmagán és szűk korlátain nem lát keresztül.. bár lehet, hogy a problémád olyan egyszerű, hogy rossz emberekkel vagy körbevéve és a karmát okolod, de nem tudom.

Utolsó:

Szerintem a kérdezőt nem vígasztalja, ha esetleg az őt bántó emberek majd egyszer valamikor máshol visszakapják azt, amit tettek vele. Ha nem is misztifikáljuk a karma témáig a dolgot, csak az "amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten" mondást vesszük, már akkor is egy kiábrándultság vesz erőt az emberen, mert látja, hogy ez egyáltalán nem így működik, persze van, amikor igen, de sokszor nem, és ezért az ember próbál valami magyarázatot találni, hogy legközelebb elejét tudja venni a nem kívánatos eseményeknek.