Tényleg mi választjuk meg, hogy hova születünk?

Szerintem aki nyomorba születik, az is maga választotta a sorsát.

Tegyük fel, hogy halhatatlan, örökké való lelkünk van, amihez képest a földi élet hossza csak egy pillanat, csak egy játék és olyan szerepbe bújsz, amilyenbe szeretnél.

Lehetsz erőszakos, lehetsz gyenge, lehetsz hatalmas.

Ha lenne egy számítógépes játékod, amiben millió féle szerep van és csak rajtad múlik, hogy mit választasz, mit hozol ki belőle, mindig a könnyűt választanád? Nem szórakoztatóbb nulláról kezdeni és felkapaszkodni, mint csak lógatni a lábad egy életen keresztül. Vagy megnézni a másik oldal szemszögéből is a dolgokat. Nem hinném, hogy ezek a szerepek/választások alantasak lennének egy halhatatlan lélek számára.

Az a gond, hogy most ezeket a szerepeket csak belső, emberi szemszögből tudjuk átélni/elképzelni, így sokkal elfogultabbak vagyunk az irányban, hogy mi a jó és mi a rossz számunkra. Az örökkévalóság és halhatatlanság szempontjából ez a szemszög abszolút irreleváns.

Páran felhozták a karmát, szerintem ez sem olyan kötött/kötelező érvényű dolog, mint ahogy ezt tőlünk keletebbre hangoztatják (azoknak a vallásoknak is megvan a maga bája, miszerint az éhező tömegeket arra próbálják rávenni, hogy fogadják el a sorsukat békében, ott is megvan ugyanaz, ami az itteni kereszténységben pepitában).

A karma véleményem szerint nem egy arctalan szopató lista, amire minden pillanatban vésed fel az újabb és újabb törleszteni valókat. Ez az egész sokkal bonyolultabb és személyesebb lehet. Létezhet karma, de önkéntes, illetve a másik féltől függ az, hogy be akarja e hajtani rajtad. Nem azért van, hogy az örökkévalóságig szekírozza a földi életbe született lelkeket, akik tudatlanságból ártanak a másiknak. És nem mellékesen magadnak is megbocsáthatsz, bármikor. Nem vagyunk kényszerpályán, ez egy maszlag, amivel a keleti "nyájat" etetik, hogy rendesen viselkedjenek.

Nagyon kevés léleknek adatik meg, hogy megválassza, hova, mikor születhessen le. Ezt a döntést ki kell érdemelni! Mivel a lelkek nagyobb része nem választhat, mert képtelen rá életeiben elkövetett hibái, és hitetlensége miatt, ezért segítőket kap akik kiválasztják neki azt az életet mely elősegíti lelke fejlődését a jó irányba. Való igaz, hogy kevés lélek képes az új lehetőséget kihasználni fejlődése irányában, de van akinek sikerül, és az továbbléphet egy fokozatot, de ez sem jelenti még azt, hogy választhat. Persze ez csak a felszín kapirgálása, mert ennek sokkal mélyebb és terebélyesebb az elágazása mintsem, hogy igazán megértsük a miérteket és hogyanokat.

Az újjászületés az megint mást jelent mint a leszületés a kettő nem ugyanaz ahogy azt sokan gondolják, mert újjászületni csak a saját testben lehet, és ekkor már nem kell a léleknek leszületnie többet, ha nem akar, míg a leszületés egy körforgás ha a lélek kész rá,és engedélyezik neki.

A technikai "fejlődés" sok esetben nem más mint csapda a léleknek ha nem jól használja fel ott ahol van, hanem csak arra használja, hogy kizsákmányoljon, és félrevezesse a lelkeket, és egyénileg csak a saját hasznát nézi, és nem az emberiség jóléte, lakhelyének, és annak szépségének megőrzése a célja.