A reinkarnáció olyan hogy újjászületgetsz egy ideig és vége, vagy örökké tart?

Hát, valami olyasmi. A páli kánon szerint a nirvánában a dolgok üresség természetét(súnjata) "tapasztalod", ami a szív szútra szerint valami ilyesmi:

"Öt szkandha van, melyek természetüknél fogva üresek. A forma üresség, az üresség valójában forma. Az üresség nem különbözik a formától, a forma nem különbözik az ürességtől. Ami forma, az egyben üresség, ami üresség, az egyben forma. Így az érzékelés, név, fogalom és tudás szintén üresség. Ezért, ó, Sáriputra, minden dolog (dharma) üresség jellegű, nem keletkeznek és nem szűnnek meg, nem szennyezettek és nem makulátlanok, nem tökéletlenek és nem tökéletesek. Ezért, ó, Sáriputra, itt, ebben az ürességben nincs forma, sem név, sem fogalom, sem tudatosság. Nincs szem, fül, orr, nyelv, test és tudat. Nincsenek formák, hangok, illatok, ízek, tapinthatók és tudattárgyak. Nincs szem, s így tovább, egészen addig, hogy: nincs tudat(osság elem), nincsenek tárgyak, nincs elmebeli ismeret. Nincs tudás, nincs tudatlanság, nem létezik a tudatlanság eltörlése, egészen addig, hogy: nincs romlás és nincs halál; nem létezik a romlás és halál eltörlése; nem létezik a Négy Igazság, vagyis a szenvedés, a szenvedés eredete, a szenvedés megszüntetése, és a hozzá vezető út. Nincs tudás, nem létezik a nirvána elérése, sem a nirvána el-nem-érése. Ezért, ó, Sáriputra, mivel nem létezik a nirvána elérése, a személy, aki eljutott a bódhiszattvák Pradzsnyápáramitájához, a gondolatok eltakaró hatása nélkül időzik, és e hatás megszűntével sem kezd remegni, mert legyőzött minden félnivalót, s végül eléri a nirvánát."

[link]

Nincs is sok értelme, vallásos hablaty, amit muszáj telepakolni "ősi indiai kifejezésekkel", mert úgy hangzatosabb. A lényege az, hogy csak ha megszabadulsz a kötelékeidtől, akkor világosodsz meg. A kötelékek alatt leginkább a szokások, a beidegződések értendők. Ezek egyik legzavaróbbika maga a folyamatos gondolkodás. Nem a lehetőségek mérlegelésére, a józan, paraszti észre gondolok itt, hanem arra a belső monológra, amit az ébren töltött időd 99%-ában szavalsz saját magadnak. Ha az eseményeknek ezt a folytonos kommentálását sikerül abbahagynod, nagyon-nagyon közel kerülhetsz valami olyasmihez, amit "megvilágosodásnak" hívnak az ilyesmi iránt vonzódók. Persze ez nem egyszerű: öt másodpercet is nehéz kibírni anélkül, hogy kommentálnád gondolatban a benyomásokat, amik folyton érnek. Nem véletlen egyébként, és nem is baj, hogy van. Szűrőként funkcionál, amire igenis szükség van, hiszen annyi hatás éri a tudatodat folyton, hogy enélkül a szűrő nélkül valószínűleg megőrülnél.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy milyen, olvasgass LSD-s vagy varázsgombás élménybeszámolókat. A pszichedelikus szerek egyik legfontosabb hatása éppen az, hogy megszüntetik a belső monológot, vagy legalábbis lehalkítják, emiatt sokkal intenzívebben fogod fel a körülötted lévő világot, a színek, a hangok megváltoznak, a formák megszűnnek szilárdnak és véglegesnek lenni, a szokásaid fölösleges koloncokká válnak, amik csak leláncolják, gúzsba kötik a szárnyalni vágyó tudatodat. Minden ilyen pszichedelikus "utazás" egy kis instant megvilágosodás. Persze a szer hatásának elmúltával ez az emelkedett tudatállapot is odébbáll. Csak az emléke marad meg, de abból igen sok hasznos dolgot lehet meríteni.

Ha valaki ezt az állapotot képes tartósan elérni a saját erejéből, drogok nélkül (és most nem csak az ún. "kábítószereket" értem drogok alatt, hanem mindent, ami hatással van a tudatállapotodra, a cukortól kezdve, ami a véredben van a vízig, amit megiszol), akkor arra a valakire azt mondják a buddhisták, hogy megvilágosodott. Úgy tartják, az ilyen ember lelkének nincs szüksége további fejlődésre (amivel nem is mondanak hülyeséget), ezért ő "kilép" a reinkarnációs körforgásból, eléri a nirvánát, csuda jó neki, mert soha többé nem kell az anyagi síkon újjászületve szenvednie. Persze az ez irányú "tanítások" jól ki vannak sarkítva, ki vannak színezve, hiszen valamivel mégiscsak el kell őket adni.

Szóval ha kíváncsi vagy rá, hogy milyen is ez a reinkarnáció, meg milyen, ha vége van, hát világosodj meg, és megtudod! Csak te állsz önmagad útjába. Persze ha valóban megvilágosodsz, akkor feltehetőleg az ilyen lényegtelen kérdések fognak a legkevésbé aggasztani a világon. :P :)

Aki keresi az igazságot, arra figyelj, aki azzal kérkedik, hogy megtalálta, avval ne foglalkozz!!! Ez sokat elárul.

A földi élethez való ragaszkodás, az ennek megszűnésétől való félelem gátol téged. Gátol a szellemi szabadságban és tisztánlátásban.

Üdv.: Won