Párom látta a kiskutyánk szellemét?
Igazából ez nem kérdés, tény.
Márciusban eltávozott tőlünk, és rendkívül szoros lelki kötelék volt kettőnk között. Olyan volt nekem, mint a gyermekem..Azóta sem tudtam teljesen feldolgozni, nagyon hiányzik.
Úgy történt hogy párom egyik este kiment kaját adni a többi kutyának, és meglátott egy fehér kutyafeneket amint megy előtte (kb 5 méterrel). -> A kutyusunk fehér volt.
Aztán csak egy pillanatra nézett el hogy felkapcsolja a villanyt, de már sehol sem volt.
Elszaladni nem tudott olyan gyorsan semmi, ráadásul alapból nem is szaladt, csak totyogott.
És párom azt mondja teljesen olyan volt mint a mi kiskutyusunk.. a farka, a járása, a kis totyogása..és mintha fényesen világító lett volna a kutya. Nem olyan volt mint esti szürkületben látni egy fehér kutyát, hanem kicsit mintha fénylene, hófehér volt.
Egy percig sem kételkedett benne hogy ő volt az.
Én is szoktam érezni erősen a jelenlétét néha, és olykor még az ugatását is hallom az udvarról.
Halála után egyik reggel mentem ki az udvarra, és a helyéről vakkantott egyet.
És rendszeres álmaim is szoktak lenni vele azokon a napokon, amikor nagyon magam alatt vagyok a hiánya miatt.
Ilyenkor mindig eljön hozzám álmomban és megsimogathatom.
És még az a durva hogy mikor meghalt, kértem tőle hogy jelezzen ha jó helyen van, legalább ugatással vagy az álmomban. És lám...
Ezután 1 hónappal pedig szintén hallottam az ugatását a teraszról. Teljesen tisztán, élesen vakkantott. Kétség sem fér ahhoz hogy ő volt..
Ezzel egy időben(tehát mikor én hallottam őt ugatni) - öcsém látta őt a teraszon amint testvérünk lábához ugrik fel farkát csóválva.
Mondta hogy alig hiszi el, de látta.
Kérdeztem hogy de hogy láttad? homályosan? hogy?
Azt mondja "hát nem tudom..Őt láttam.
és csak épp egy villanás volt,1 mp."
Nem kérem ki senki véleményét történetem hitelességéről, nem kérek ehez kommentárt. Tudom mi történt.
Ehez kapcsolódóan lenne a kérdésem, mert olvastam multkor egy sztorit az állatok lelkéről, pontosabban a reinkarnációról.
A sztori:
"Van olyan ismerősöm, akinek a kutyája egész addig vele volt, míg nem lett egy másik kölyökkutyája, és (nem fogod elhinni biztosan) az új kutya testébe költözött (inkarnált, mert már kutyaszellem volt, és vállalta a gazdájáért az új inkarnációt is) ..szóval sokminden lehetséges, a szeretet nem ismer korlátokat és határokat...(és én ezeket el is hiszem , mert nincsen okom kételkedni benne, úgy vagyok vele, miért is ne lehetne igaz...és bármi amit hittel hiszünk bizony megvalósulhat (ez Isten ajándéka az emberi nemnek, mert a saját hasonlatosságára teremtette azt...)
Ez az ismerősöm médiumi kegyelmet kapott, és így megérzi a lélekminőséget, és így megtapasztalta, hogy az azonos, az eltávozott szeretett kutyájával...sőt ezt én is megtapasztaltam, a viselkedéséből, mert ugyanazokat a dolgokat tette, mint az előző kutya....és még azt is tudta, az új kutyában is, hogy én nem tűröm meg a lakásban (nagyon okos kutya volt)...:)"
"Ha az allatok meghalnak ugyan ugy elnek az eteri testben egy ket napot itt a föld közelben is, ilyenkor kepesek vagyunk a jelenletüket erezni es tudunk esetleg velük kommunikálni(tudatilag). "
De az én kutyám 3 hónap elteltével is megjelent, és ugatott...és szoktam érezni is.
Akkor "mit keres még itt" ?
Én ezért is hiszem, és bízom benne hogy a kiskutyám azért van itt még velünk, mert vár arra hogy újra leszülethessen közénk.
És azt tudom hogy állat nem költözhet emberbe-és fordítva. Na de állat egy más fajta állatéba? Vagy kutya csak kutya testbe, vagy pl macskába is?
Egyrészt megosztani szerettem volna veletek történetemet, másrészt
KÉREM CSAK AZOK VÁLASZOLJANAK, akik jártasak ebben a témában és elmélyültek a szellemi tanításokban, vagy akik hasonlót tapasztaltak. Köszönöm.
Szinte semmi kétség sincs bennem a kutya szellemét illetően: valószínű, hogy ő az.
Főleg, ha szoros lelki kapcsolatban voltatok. Megérzi azt a kutya, ha szereti a gazdája, és ő viszont szeret a maga módján. Emiatt maradhatott ebben a dimenzióban.
Az, hogy várja-e, hogy újra "leszülethessen"?..., nem kizárt, de nem tudok rá érdemleges választ adni.
Állatszellemet még nem láttam, csak fényképen.
Remélem, kielégítő volt valamennyire a válaszom. :)
"KÉREM CSAK AZOK VÁLASZOLJANAK, akik jártasak ebben a témában és elmélyültek a szellemi tanításokban, vagy akik hasonlót tapasztaltak. Köszönöm."
Ez magyarán azt jelenti, hogy csak az válaszoljon,aki neked bólogat, és megerősíti a mesédet.
A kutyák se meg a macskák se költöznek sehová. Emberek szoktak költözni, egyik házból a másikba, ez a rideg valóság.
Kielégítőnek nem volt kielégítő, mert mint ahogy írtam, Nem kérem ki senki véleményét történetem hitelességéről, nem kérek ehez kommentárt. Tudom mi történt. De köszi, legalább nem volt értelmetlen.
Isten ments helyeselni, épp hogy azoktól szeretnék véleményt hallani akik sokkal többet tudnak ezekről a dolgokról nálam. Érdekelne mélyebben is a téma.
21:43-as válaszoló vagyok
Örülök, ha már legalább nem volt értelmetlen számodra.
Nos, erről a témáról hosszasan tudnék írni, most igyekszem lerövidíteni.
Először is, minden élőlénynek van lelke, illetve az alacsonyabb-rendűeknek (baktériumoknak például) tudati szintje.
Leszületéskor a lélek maga választja ki a testet, hova szülessen, ezzel vállalja a leendő nehézségeket a fizikai életben. Nagyon sokat jelent, kivel milyen kapcsolatban van, ez meghatározó lesz majd a halál utáni "létben" is.
A fizikai test halála után a léleknek 48 órája van, hogy belépjen a Fénybe.
Ember esetében:
Ekkor gyakran azt sem tudja, hogy meghalt és kétségbeesett, ami megnehezíti az "átkelést". Viszont, más esetben azért nem megy tovább, mert valami lezáratlan dolga maradt, esetleg bűntudatot érez valami miatt..., sok oka lehet az itt-maradásnak, az okok között, természetesen, szerepelhet a fizikai életben megismert személyek iránti szeretet "marasztaló hatása" is.
A Fénybe való belépést követően találkozik a már nem élő szeretteivel, és esetleg a Fénylényekkel is. Szeretetet és megértést talál.
Ekkor kap egy szellem-testet, aminek segítségével a későbbiekben "lejárhat" ránézni a szeretteire. A szellem-test annyit jelent, hogy gyakran lelki-kinézetre nem a 95 éves önmaga marad, ahogy meghalt, hanem például a 25 éves énje, amikor a "fénykorát" élte. Amikor meghalnak a szerettei, fogadja őket, néha segít nekik az átlépésben. Egy bizonyos idő eltelte után újra leszületik.
Akik nem lépnek be a Fénybe, abban az állapotban maradnak, ahogy meghaltak a külsőt illetően (bár ritkán láthatóak, csak saját magukat látják úgy).
Jelenlétüket általában nem jelzik, csak az esetekben, ha kétségbe vannak esve, esetleg haragszanak..., vagy ugye a már említett hiányzás miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!