Mit mond az az öngyilkosságról a reinkarnacio tudománya?

Azt nem tudom, h a tudomanya mit mond, szerintem el sem ismeri, hogy van, mivel megfoghatatlan, es nem bizonyithato targyi dolgokkal.

Ezzel a vilaggal az erzeseimmel tartok kapcsolatot. Erzeseim szerint nem olyan sulyos dolog abbol a szempontbol, hogy nem törtenik semmi, csak feladja az illetö. Logikus következtetesem viszont: igy ujra fogja ugyanazt az eletet valasztani. Mi van, ha feladunk valamit, felbehagyunk? Fokozottabb erövel jön ujra az elethelyzet, mas szereplökkel, de lenyegeben ugyanaz a szitu, meg nehezebb körülmenyekkel. Pl. ha elmenekülsz egy helyzetböl, azutan ujra jön, hogy old meg, egy hasonlo de meg jobban "kiabalo" helyzet. Vagy ha a testi tüneteidre nem figyelve nem valtoztat valaki a hozzaallasan, akkor jön a meg erösebb testi tünet, majd a meg sulyosabb...stb.

Ezek alapjan mi varhato az öngyilkossaggal? Szerintem meg egy ugyanilyen elet, meg jobban kihangsulyozva ugyanaz a a feladat (=meg "nehezebb").

Jobb a dolgokat meg csirajaban megoldani, amig nem növekedett toronymagasra. A betegseget is jobb megelözni. :)

Tudománya???

Veled valami komolyabb probléma lehet.

Nem rosszul fogalmaztál, hanem alapvető probléma van veled, ha a "tudomány" a fejedben szinonímája a mondának, hitnek.

Nem kötekszem - ha mégis így érzed, az szintén bizonyíték arra, hogy ez így van.

Amúgy a kérdésedre: az öngyilkosság a keleti tanokban ugyanolyan gyilkosság, mint a többi. Mivel a testednek, lelkednek és a sorsodnak nem te vagy a gazdája, hanem csak használatra kaptad és feladatod van vele.

A következménye ugyanaz, mintha valaki mást öltél volna meg (természetesen nem haszonszerzés miatt vagy aljas indokból).