Vérzik a reinkarnáció, több sebből. A keleti tan szerint azért születünk vissza, hogy rajtunk keresztül tapasztalja meg önmagát Isten, de ha így lenne akkor nem lenne Isten mindent tudó, ha tapasztalni szeretne. Jól gondolom?

Ha netán azt válaszolnád, hogy minden gondolat kizárólag az agysejtek (és az agyban-idegrendszerben működő és ható egyéb molekulák) "terméke",

akkor kérlek tedd meg, hogy levezeted, bizonyítod!

Tudományos igénnyel, minden(!) kétséget kizáróan.

40.

Úgy látom, neked komoly hiányosságaid vannak a földi élet kialakulását illetően.

Te itt nem fogsz engem vizsgáztatni kispajtás.

Majd, ha bebizonyítod tudományosan a reinkarnációt és egyéb fantazmagóriákat, akkor lehet pampogni.

"Tudtad? Az adatokat nem a bárányfelhők tárolják, ezt már öreganyám is kezdi talán sejteni (ld. a titokzatos gyógysztári felhő)."

Igen, tudtam. Sajnálom, hogy nem tudtál ezzel újat mondani.

"Teljesen nevetséges, amit írtál."

Nem probléma, ha szerinted nevetséges. Lehet, hogy elkerülte a figyelmedet, de nem azt írtam, hogy egy tökéletes analógia a reinkarnáció működésére, hanem azt, hogy:

"ez megfelelőbb analógia, mint amit írtál"

Ezt a véleményemet pedig továbbra is fenntartom, mivel attól, hogy az általam leírt hasonlatban a felhő történetesen nem bárányfelhő, a felhő tárhely még mindig sokkal jobb analógia a testen kívüli tudatra, amit ugyanúgy nem látsz, nem érzékelsz a saját (jelenlegi) fizikai valóságodban, a fizikai érzékszerveiddel, mint ahogyan - ellentétben a környezetedben fizikailag jelen lévő, számodra látható, megfogható hardverekkel - nem látod, nem érzékeled azokat az adattárolókat, amik a felhő tárhelyek hátterét biztosítják.

"Amint meghal a hardver, a szoftver semmivé lesz."

A tudatod viszont nem lesz semmivé azután sem, hogy az agyad megszűnt működni a halálod után.

Itt valamelyiktek írja korábban a következőt:

"Elfelejted, hogy mennyire felgyorsult a fejlődés, az újabban születők már egy más korba születnek, egyre kevesebben vesznek be ilyen ájtatos meséket."

Oké,

az újabban születők már egy más korba születnek, rendben,

de ez még nem elég önmagában ahhoz, amivel folytatod.

Ugyanis szerintem a legfontosabb kérdés nem az, hogy milyen technológiai környezetben töltik a gyerekkorukat, hanam az, hogy hogy érzik magukat közben.

Itt valamelyiktek írja korábban a következőt:

"Elfelejted, hogy mennyire felgyorsult a fejlődés, az újabban születők már egy más korba születnek, egyre kevesebben vesznek be ilyen ájtatos meséket."

Oké,

az újabban születők már egy más korba születnek,

rendben,

de ez még nem elég önmagában ahhoz, amivel folytatod.

Ugyanis szerintem a legfontosabb kérdés nem az, hogy milyen technológiai környezetben töltik a gyerekkorukat, hanam az, hogy hogy érzik magukat eközben, illetve majd később felnőttként.

Még ugyanehhez az idézethez mondanám, hogy nagyon könnyű ám megfeledkezni a technologia által nyújtott kényelmes élet közepette az emberi lélek igényeiről.

A felnőtt ember lelkiségének nem annyira nyilvánvalóak az igényei, mint a testnek.

Nem is annyira sürgetően követelőzők, mint az éhség, a fázás, vagy a "pisilni kéne már, de nagyon".

Ezekhez képest könnyű a lelki igényeket elhalasztgatni, háttérbe tolni.

Vagy éppenséggel nem felismerni.

Vagy mondjuk nem felismerni a valós és a komoly lelki igényeket.

Netán letagadni, elhazudni, "nincs is az", mert "hát láttál már lelket?"

"Látott már valaki valaha lelket?"

"Na?"

"Na ugye..."

"Akkor hát nincs is!"

És ehhez mit szólsz, amit itt az előbb írtak:

”a legfontosabb kérdés nem az, hogy milyen technológiai környezetben töltik a gyerekkorukat, hanam az, hogy hogy érzik magukat eközben, illetve majd később felnőttként"?

Érdeklődnék, hogy mit szóltok ehhez a régi hasonlathoz:

Egy ember (X) egy 10 emeletes ház tetejéről néz le az utcára. Látja, hogy két gyerek a járdán biciklizve egymás felé tart, de ezek a gyerekek nem látják egymást a házsarok miatt. Azt is látja, hogy szinte biztos, hogy össze fognak ütközni.

Az az ember viszont (Y), aki soha nem néz fölfelé, és ezért nem is tudja, hogy a körülötte levő házak milyen magasak, elképzelhetetlennek fogja tartja az ilyen biciklis ütközések előre történő "meglátását", "érzékelését".

Ha amúgy "Y" emberünk eléggé indulatos típus, akkor nagyon fogja nyírni "X"-et, esetleg le is hülyézi, mert az ő "nagyon biztos" nézőpontjától eltérően nyilatkozik.