Ez karmikus kapcsolat lehet?
15 évvel ezelőtt megismerkedtem egy férfivel a neten. Mint kiderült sokszor találkozhattunk volna már azelőtt is ami azért fura mert messze nőttünk fel egymástól.
A lényeg, hogy több évig tartó bonyolult, gyötrő, lángoló szerelem volt köztünk, de a körülmények miatt vége lett. Azóta neki is nekem is új életünk lett. Új pár, gyerek stb.
Egyáltalán nem vagyunk kapcsolatban már 7 éve de én nem tudom őt elfelejteni. Napi szinten eszemben van. Nem akarom ezt, mindent megetettem, hogy elengedjem, lezárjam. Nem oldotta meg az idő.
Már az elején is éreztem, hogy ez egy elképesztően mély kapcsolat köztünk.
És most egy kis csavar. Tudom, hogy nem ő volt az igazi. Sokminden nem stimmelt és valószínűleg nem tartott volna sokáig a kapcsolatunk. A pár év együtt töltött idő alatt a menny és pokol váltotta egymást. Mégis mai napig nagyon erős vágyat érzek irányába. Ez nem szerelem, nem szexualitás. Nem tudom megfogalmazni. Egyszerűen a személye kell.
Tudom, hogy ő is gondol rám. Azt is tudom, hogy ebben az életben mi már nem leszünk egy pár.
Mi lehet ez a kötődés? Erős, szoros, nem múló.
Milyen volt a szakítás? Nem csinált veled olyat ami a lelkedet alapjaiban megborította? "Gyötrő, lángoló" Ez olyan hogy lehettek benned olyan sérülések emiatt, ami még jobban hozzád kötötte. A fájdalom nagyon erős érzés.
"Már az elején is éreztem, hogy ez egy elképesztően mély kapcsolat köztünk."
Bár ha ezt érezted, akkor már az elején megvolt. Hátha valaki megfejti neked, én is kíváncsi vagyok.
Nem tett velem semmit. Csak elment a körülmények miatt. Én meg nem mentem vele szintén a körülmények miatt.
Elbúcsúztunk. Mondta nem kell, hogy vége legyen találkozhatunk. Én így nem akartam. Aztán könyörögtem, hogy találkozzunk de már ő nem akarta.
3-as te mit keresel itt?!
Gondolkodtam már pszichológuson, mert szerintem sem normális ez az egész. Voltak szerelmeim, 14 évig házas is voltam. Vannak nosztalgikus pillanataim mikor egyik másik ember felbukkan a gondolataimban és tudom, hogy na az normális.
Mivel nem tudom saját magamnak sem megmagyarázni ezt az egészet, ezért gondolok a karmára ami megfoghatatlan így ez sem adhat választ.
Nem tudom, hogy keressek választ.
Nem vagyok egyedül. És ő sem. Mindkettőnknek családja van azóta.
És mindkettőnknek új család. Egymás miatt/ért váltunk el rég.
8-as!
A körülmények : távolság-munka-gyerekek. És a munka egyedül ami megoldható lett volna. Ő nem maradt mert messze lettek volna a gyerekei, én nem mentem mert akkor az enyémeket kellett volna kiszakítani és lettek volna messze az apjuktól. Nem tudom jól döntöttünk e. Igazság szerint a gyerekeket helyeztük előtérbe és már sose fogjuk megtudni, mi lett volna ha...
Hogy nem ő volt a nagy ő... Nem éltünk egy percet sem együtt. De utólag úgy érzem nem ment volna. Teljesen más háttér, más habitus. Ez hülyén fog hangzani de én sok voltam neki... Csak adtam adtam mindent rögtön, ő pedig mindig csak kicsit és lassan. Nem illettünk össze. És bármennyire is szerettük egymást ez mindkettőnknek teher volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!