Mi a bizonyíték a reinkarnációra?

21

Abból, ahogy reagáltál az általam leírtakra, úgy tűnik, hogy vagy nem olvastad el figyelmesen, vagy nem sikerült helyesen értelmezned.

23

Nem szeretném megbántani az érzéseidet, de azt érzem, hogy vagy tényleg nem sikerült értelmezned, amit - szerintem teljesen érthetően megfogalmazva - leírtam pár sorban, vagy szándékosan igyekszel kiforgatni.

Ha tényleg mégsem volt érthető számodra a szövegkörnyezet ellenére sem, a "nem keresek vagy nem akarok "kitalálni" bizonyítékokat a reinkarnáció létezésére, mint ahogy a gravitációéra sem" pont arra utalt, hogy nem hitre, nem másoktól hallott vagy olvasott információkra alapozom azt a meggyőződésemet, hogy létezik a reinkarnáció, hanem arra, hogy láttam, tapasztaltam rá bőven elég, számomra abszolút meggyőző közvetett bizonyítékot az életem során, - többek között több, mint 10 év rendszeres meditáció után jöttek, jönnek fel saját előző inkarnációimmal kapcsolatos emlékek, és 2009 óta dolgozom egy olyan terápiával, ami a reinkarnáció létezésén ezen alapul, és újra meg újra, több száz alkalommal azt tapasztaltam, hogy működik, mind lelki, érzelmi blokkoldás terén, mind fizikai síkon.

Ezért írtam, hogy ha akarnék, sem tudnék nem hinni benne.

Ha pedig ez a része nem lett volna számodra világos, akkor senki mást nem szeretnék meggyőzni semmiről, mert egyrészt tiszteletben tartom mások hitét, meggyőződését, világnézetét, másrészt semmi gyakorlati jelentősége nincsen számomra, hogy a bolygón élő közel 8 milliárd emberből eggyel, kettővel, tízzel, - akárhánnyal - több vagy kevesebb ember hisz a reinkarnációban.

A sokadik alkalommal tapasztalom itt ezen a fórumon, hogy ha valaki a személyes megtapasztalásról, személyes meggyőződéséről ír, akkor azt van, aki képes így is értelmezni, egyesek viszont úgy értelmezik, vagy szándékosan úgy próbálják beállítani, mintha másokat akarna meggyőzni bármiről is.

15-ös én nem akarok mindenáron hinni benne. Ez nem hit kérdése. Láttam egy dokumentum filmet, ami elgondolkodtatott és érdekesnek tartom. Külföldön van ilyen esetekkel foglalkozó szakember pszichológus is és pszichiáter is. Nyitottabbak az emberek ezekre. Szabadabban beszélnek ezekről a dolgokról. Magyarországra annyira nem jellemző ez szerintem. Én speciel csak kíváncsi voltam és megnéztem a filmet nyitottan. Nagyon izgalmas volt a nyomozásuk a családnak és a gyermek pszichiáternek is, mert volt egy másik pszichiáter is, aki szintén tudományos oldalról foglalkozott ilyen esetekkel és elkísérte őket arra a helyre. Magyarul láttam a filmet, de megfogom nézni angolul is az enciklopédiából ajánlott helyekről.

Tévedsz a gondolkodásomat illetően.Te olyannak képzelsz aki vakon hisz mindenbe amit olvas vagy lát. Én nem ilyen vagyok. Szimplán érdekesnek találtam a filmet és megnéztem ez minden. Aminek később utána olvastam mert érdekesnek tartottam. Nem akarok semmit sem bizonyítani. Minek? Akit érdekel az úgyis utána olvas, akit meg nem az úgyse fogja. Csak a kérdezőnek írtam érdekességképpen, amire te reflektáltál. Szíved joga így vélekedni. De tévedsz velem kapcsolatban.

Egy olyan online enciklopédiában is olvasható róla, amit annak az országnak a Pszihológiai Társasága hozott létre, akik pszi-kutatással foglalkoznak és annak a társaságnak az alweboldala ez az enciklopédia. Bár tudom, hogy a pszi jelenségek megmagyarázhatatlanok, de vannak olyan tudósok akik ennek a kutatásával is foglalkoznak külföldön. Utánanéztem ennek is.

Én a filmben a stáblistát is megnéztem, és utána olvastam mindkét professzornak is, aki az esetekről mesélt. Nem kamu video, ez egy dokumentum film, ahol kutató emberek is segítették a kisfiút abban, hogy válaszokat találjon a gyötrő honvágyára szegény és a szülő is, mert szerintem ebben a kérdésben a szülőnek is nagyon nehéz volt. Ő is válaszokat akart kapni.

Készítettek egy dokumentum filmet azzal a kisfiúval, nem egy szereplővel aki eljátszotta. Hanem a konkrét személlyel és a szülőjével, akivel ez történt, az ilyen esetekkel foglalkozó pszichiáter professzor is ment velük és ő kutatta fel azt a család élő hozzátartozóját és a házat. Magyarán sanszos, hogy levéltárazott is beleegyezéssel és meghatalmazással amit a szülő adott.

A szülő is minden olyan helyzetet kizárt, ami feltételezi, hogy valahol meséltek neki róla. De se a környezetébe se az óvodába , se sehol nem történt ilyen. A szülő nagyon jól kezelte ezt a helyzetet, utána járt mindennek, és szakértő segítségét kérte. Nem legyintett a gyerekre, hogy biztos csak a fantáziája. Utána járt. Egy nagyon jó és helyesen cselekedő szülő határozott képe rajzolódott ki ebben a dokumentum filmben. De mellette biztosan gyötrő miértek kérdései közepette kereste ő is a De ennek ellenére nagyon jól kezelte ezt a helyzetet. Szerintem tisztelet és becsület az ilyen szülőknek, és a gyereknek is.

A stáb listán szerepel az egyik ország tv archívuma is, ami ahhoz az országnak a nemzetközi könyvtárához tartozik, annak az országnak az egyik városának a tudományos intézete, annak a szigetnek a kulturális örökség központjának a neve, amiről a kisfiú mesélt, a dokumentum filmben szereplő háttér munkákkal foglalkozó kutatók nevei. A pszichológus pedig a Londoni egyetem anomális pszichológiai kutatási egységének a vezetője, és a The Sceptic magazine szerkesztője. Tudós ember. És a dokumentum film minden ízében dokumentum film, nem kamu film.

Szóval bizonyítékok bőven voltak, de volt egy két részlet, ami nem egyezett, de több egyezés volt. Utána jártak, csak a kérdésre nem kaptak választ, hogy ki volt abban a családban ez a kisfiú. A kisfiú születésétől kezdve ahogy beszélni kezdett 2 éves korától folyamatosan mesélte, és egyre részletesebben. Megnyugodni akkor nyugodott meg amikor felkeresték a házat és azt a személyt, aki még élt abból a családból.

Nekem amugy megfordult a fejemben, hogy lehet a kisfiúra azért nem emlékeztek, mert nem kisfiú volt abban az életében, hanem a család egyik kislánya volt, és az apukája neve egy másik életéből való emlék, és kavarodott azzal amire emlékezett. És mivel ha kavarodtak az emlékek az is okozhatott gyötrő érzést a gyereknek pláne, ha nagyon akart emlékezni a részletekre. Ez is egy opció ha reinkarnációs elméletről beszélünk. Illetve volt ott két ember akik ott laktak, és volt kutyájuk, nem emlékszem, hogy kiderült-e, hogy rokoni kapcsolatban álltak-e vagy sem, de pl. az is simán lehet, hogy ennek a két embernek a rokonát kavarta az apukájával a kisfiú vagy lehet velük állt rokoni kapcsolatba. Bár szerintem ez kevésbé sanszos, mert akkor a néni emlékezett volna, hogy voltak annak a két személynek látogatói, akik ott nyaraltak náluk. És nyilván ha valaki testvérként szereti a másikat, azt nem felejti el. De az simán lehetett, hogy ez a két ember mesélt neki arról a bácsiról, akit az apukájának hitt, és ezek az emlékek összemosódtak mivel egy házban laktak.

De erre a részre nem emlékszem teljesen, újra kéne néznem harmadjára is a filmet és leginkább az eredeti angolt és nem a fordított magyart. Ez nekem is összemosódik most, és kavarni meg nem akarom. Az esetek nagy többségében ilyenkor a gyerek megnyugszik, mert ugye érzi, hogy nem kell már bizonygatnia, hogy csak kitalálta.

De amúgy ha érdekel meg tudod nézni a youtube-on. Ha beírod a keresőbe, hogy reinkarnáció dokumentumfilm, vagy a film címét: Egy reinkarnáció emlékei magyarul.

Akkor meg tudod nézni. 2006-ban készítették ezt a dokumentum filmet, amit 2006-ban a Channel 5 Extraordinary People hatodik éveadának első részeként sugározták. IMDb listán a The boy who lived before címen szerepel az Extraordinary people sorozat részeként, ez a dokumentum film sorozat. Én csak ezt az egy részt láttam. A kisfiú 2000-ben született, szóval 2002 óta mesélt ezekről a dolgokról. Azóta már felnőtt ember.

Ja és 14-es vagyok.

Csak reflektáltam a 25-ös válaszomban.

* De mellette biztosan gyötrő miértek kérdései közepette kereste ő is a választ, de ennek ellenére nagyon jól kezelte ezt a helyzetet.

Szerintem példaértékű az ilyen szülő. Nem csitítgatta hogy nincs ilyen, hanem utánajárt.

Ja és te értetted félre mert én úgy értettem, hogy egyrészt a filmet csekkoltam hogy valós dokumentum film, utánaolvastam a tudósoknak, volt amelyik szkeptikus is volt az esetet illetően, ezt írja is ez az enciklopédia, de mégis voltak olyanok akik elmagyarázták a szülőnek, hogy mi a fantázia által kitalált dolgok és mik az emlékek közötti különbségek. Másrészt bizonyíték az is, hogy valaki mesél valamit, utánajárnak és tényleg ott a ház, és tényleg van repülőtere és stb. Ezek tárgyi bizonyítékok.

Persze a reinkarnációra ez akkor lett volna teljesen bizonyíték, ha minden egyezik. De olvastam azt is hogy nem kutattak teljesen utána az apának, és azon a szigeten élt egy olyan vezetéknevű, amit a kisgyerek mesélt, és nyaralt ott egy ugyanolyan vezetéknevű család is, úgy hogy megvették a házat.

Csak szerintem felesleges a másikat támadni, azért mert megnézett egy dokumentum filmet.

Én nem hitre építem a látottakat. Érdekes volt. Neked viszont az a bajod, hogy boldog boldogtalanra akiket nem is ismersz a negációt alkalmazod és a tagadást. Pedig én pl. csak egy dokumentum filmet ajánlottam a kérdezőnek. Ha érdekli meg tudja nézni. Tudok linkelni is, de nem kérte. Így nem linkelem. Nem azt írtam, hogy bizonyíték, hanem hogy láttam egy dokumentum filmet, ami nagy részben tárgyi bizonyítékokkal szolgál, de vannak nem egyező részek. Nagyon nem mindegy. Ez egyfajta védekezési mechanizmus szeritem nálad amugy, valahol megértem. Ez a reakció, akkor oké, ha konteos oldalakra alapozza valaki a hitét és nem olvas utána dolgoknak tudományos oldalról.

Amúgy lényegtelen annak a kérdése hogy van-e vagy nincs-e reinkarnáció, mert ha van is, aki megtapasztalja és emlékszik nem mindenki fog beszélni róla, mert van aki maga is utána tud járni később. Azért a nevelési minták is befolyásolják ennek tisztázását egy gyerekben. Ahol nem nyitottak, ott mindig a félelemből adódó negáció lesz a válasz, vagy a meggyőző nincsen szavak, hogy nyugtassa a gyereket, amivel az ellenkező hatást éri el. De ez csak felületi kezelés, csitítás, ami a gyermek lelki fejlődésére későbbiek folyamán kihatással lehet. Pl. nem tud majd megbízni senkiben igazán, vagy önmagát is megkérdőjelezi.

Bármi is az igazság komolyan kell venni ezeket egy szülőnek és utánajárni,és biztosítani a gyereket hogy bízhat benne.

Nem a reinkarnáció kérdése a lényeg ennél az esetnél. Hanem a gyerek aki tapasztalta ezt.

25-ös vagyok.

Én már magam részéről tisztáztam és reflektáltam a reakciódra szóval a továbbiakra nem fogok reflektálni, magyarán hiába keresed a további válaszaim nem lesz, bármit is írsz majd. Mert megyek tovább és nem foglalkozom már ezzel a kérdéssel. Én csak szimplán a kérdezőnek ajánlottam egy dokumentum filmet. Nem azért írtam, hogy bármit is bizonyítanom kéne, vagy a reinkarnációt. Az mellékes ebben a kérdésben. Ha az ember nyitottan áll dolgokhoz akkor könnyebben kezeli jól a számára nehezen elfogadható dolgokat is. Nem hiszek dolgokban. Ami érdekes és kutatható, mármint közkincs utánajárok. De nem vonok le konzekvenciát csak azt, hogy ha igaz is a gyereknek a lehető legjobb módon megkönnyítette a lelki honvágyát a saját édesanyja.