Mennyire szabad a szabad akarat (ha van)?
Gyerekkorunkban, sőt már az anyaméhtől kezdve, babakorban, és gyerekkorban különböző hatások érnek mindet, amik tudat alatt ott vannak, elraktározódnak, kb. beprogramoznak. Minden ami akkor ért minket "feltöltődik" a tudatalattiba.
Így mindenki rendelkezik egy ún. 'indítóprogrammal'. És később, felnőve, a minket ért hatások ezzel az indítóprogrammal lépnek valahogy kölcsönhatásba.
Pl.: Ha valakinek gyerekkorában ezerszer mondogatták, hogy "hát fiam, olyan hülye vagy mint ez az asztal", akkor később akármennyire is pedálozhat, a tudat alatt elraktározott infó ilyen vagy olyan úton meggátolja, hogy ezt észrevegye, vagy érvényre juttassa, vagy az infó ellenkezőjét bebizonyítsa.
Előfordulhat, hogy az, hogy mire vágyunk, hogy adott helyzetben, mit akarunk, adott helyzetben miért úgy döntünk, szintén ettől a programtól függ? Ha igen, akkor ezek alapján ezzel a programmal el is dől minden. Nem? Akkor a szabad akarat ettől a programtól függ. Akkor meg már annyira nem szabad. Nem?
És ha belegondolunk, akkor ezek alapján az, hogyha valaki bizonyos vágyaitól nehezen szabadul meg, vagy nehezen mond le róluk, ugyanakkor abban is gátolt, hogy a vágyott dolgot kielégítse, az szintén jöhet ebből. Mert az indítóprogram létrehozta a vágyat, azaz valaminek a hiányát, ugyanakkor ezzel azt is megakadályozza, hogy a vágyott dolgot megszerezze vki. Akkor ha a hiány létrejötte, meg az egész kimenetele (hogy nem megszerezhető) is előre eldöntött már azzal hogy gyerekkorban mit tapasztal valaki, akkor hogy lehet szabad akarat? Ez alapján olyan, mintha gyerekkorban egy program feltöltése lenne, utána meg a lefuttatása.
válasza:Amúgy kérdező.
Közvetlen tapasztalás nélkül, az agyalással nem lehet “felfogni” azt a tapasztalást, amit írtam a 9-es válaszomban.
Lehet filozofálgatni, agyalni, de ez mind csak még jobban elvisz a lényegről.
Ha már a kérdésnél maradva.
válasza:Kérdező, ez nem igaz, amit a 21-es ír!
Pont az a baj ezzel a "tapasztalás" mantrával, hogy ha valaki el akar hinni valamit, és mindenben az arra utaló bizonyítást keresi, akkor olyan esetben is ezt fogja látni, amikor a teljes ellentéte nyer bizonyítást. Épp ezért mindig szkeptikusan, de nyitottan kell gondolkodni, a rendelkezésre álló adatokból kell véleményt formálni. Ha kényszeresen hinni akarsz abban, hogy démonok látogatják a házadat, akkor azokat is észre vennéd, de ettől még ez nem valóság.
válasza:22-es.
Látszik, hogy fogalmad sincs arról a tapasztalásról.
Folyamatosan agyalsz. Egyszerűen még ezt sem veszed észre.
A JELEN pillanatban való “tapasztaláshoz” pont, hogy túl kell lépni az agyaláson, azonosulásokon.
válasza: válasza:Törpillanat
Ahhoz képest, hogy nyitott gondolkodásról írsz, fogalmad sincs arról, amit #23-as ír, de kapásból elítéled, és meg sem próbálod megismerni, miről van szó. Kényszeres hitről meg szektás hitről beszélsz, és közben tele vagy prekoncepciókkal.
válasza: válasza: válasza:27 - Pl. a 23-as hozzászólásban egyetlen érv sincs, csupán annyit mond vele az írója, hogy "próbáld ki és meglátod, hogy igazunk van", nagyjából úgy, mint a katolikus egyház.
Ezen kívül az is egy szektás gondolat, amikor valaki a gondolkodásról akar lebeszélni. "túl kell lépni az agyaláson" - dehogy kell túllépni! Mindent át kell gondolni és logikusan mérlegelni!
válasza:Na jó, csak akkor nem leszel hívő!
Akkor meg mi lesz a felekezettel, ki támogatja őket?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!