Az élet/sors miért tesz ekkora különbséget emberek közt?
Akkora különbség tud lenni két ember között, hogy az már túlzás. Pl. egy szegény, éhező ember és akinek az ujját sem kell mozdítania és meg van mindene. Ez karma lenne? Akinek rossz élete van az valami bűnt követhetett el előző életében, vagy rossz ember volt, vagy csak annak az ellenkezőjét kapjuk, ami előző életünkben voltunk, szóval aki most szegény előző életében jó módú/gazdag ember lehetett?
A reinkarnáció csak egy elmélet, nincs bizonyíték arra, hogy létezne. Tegyük fel csak egy életünk van akkor, ha pl. valaki betegen születik, mondjuk vakon, akkor cseszheti az egészet, míg a másik embernek semmi gondja nincs? Persze a vaknak is lehet jó élete, nem azt mondom, de azért mégis.. a szeme világát elvesztette. De ez csak egy példa, bármi más betegség is lehetne. Ők nem a nulláról kezdik, mint a többség, hanem már eleve minuszból.
Hogy van ez? Ha a szerencsén múlik akkor, aki nem volt szerencsés annak betegen kell leélni ezt az egy életét, ha csak egy van? Míg más vígan, egészségesen, boldogan élhet? Szerintem ez nem múlhat csak a szerencsén..
És lehet mi vagyunk a saját sorsunk kovácsa, de van ami nem rajtunk múlik (betegség pl).
Mit gondoltok erről?
válasza:
válasza:21 Rengeteg halálközeli élményt átélő számolt be arról hogy az élmény alatt képesek voltak meghallani a gondolatot is, és nem volt se nyelvi se távolsági akadály. Értsd. értették az idegennyelvű gondolatokat, és "látták"/érzékelték a messze lévő rokonjaikat, vagy egy telefonbeszélgetés másik oldalán lévő felet.
Ha ezek nem csak hallucinációk akkor feltételezhetjük hogy már az agyat/testet elhagyva egyből csatlakozol egy közös tudatra/tudásra. Továbbá ha létezik isten akkor semmi sincs istenen kívül. A fizikai lét sem.A kutyagumi az út szélén is "istenből van".
Én pl pont azt az egy dolgot tudom elképzelni hogy ha létezik teljes mértékü öntudat a halál után, akkor szerintem az 1etlen elképzelhető ok a szándékos reinkarnációra az unalom elkerülése.
Mert ha mindig mindent tudsz akkor lehet nem árt néha a "változatosság". + Egy nem fizikai létezés lehet hogy teljesen ingerszegény lenne. Hisz az érthető hogy a fizikai test érzékel,(éri inger). Ez egy lélek esetében már nem tudom hogyan működni.(bár ez az öntudatra is igaz)
válasza:23 Nem hinném hogy a végtelenség önmagában értelmet hordozna, vagy hogy egy véges létezés egyből értelmetlennek számítana.
Egy végtelen ciklusban SOKKAL több(végtelen) időd,lehetőséged stb-d. van. Ez magában foglal végtelen szenvedést és örömet is.
Ha csak egy nekifutásod van, akkor SOKKAL kevesebb időd,lehetőséged van. Ezáltal sokkal kevesebb szenvedés és öröm megélése vár rád.
Az hogy tudsz e értelmet találni a létezésednek majdnem teljesen független attól hogy mennyi időd van.
Azért majdnem mert fel kell nőni az ilyen gondolatokhoz/igényekhez, és sajnos nem mindenki éli meg azt a kort.
Ha unaloműzésképp történik a reinkarnáció és mikor megszületünk nem emlékszünk semmire azelőttről és minden szenvedést, betegséget, éhezést át kell élnünk, az azért elég gáz.😅
Amúgy örülök, hogy kiírtam ezt a kérdést, mert új gondolatokat adtál. Nagyon szeretek új szemléleteket olvasni. :)
válasza:Hát ha van valamiféle időérzékelés és tudat a halál után de fizikai inger,"környezet","tér" nuku, akkor nem tudom meddig akarna a tudat odaát maradni.
De még ha egy kb "tündérmesét" vennék alapul, pl: asztrális sík ahol van asztrális test,tér, valamiféle érzékelés stb. és az ott lévő tudatoktól függne milyen a világ. Ha mindenki mindenre képes lenne,tudna,megkaphatna, meddig nem váltana unalomba ez a fajta lét?
Mert az garantált hogy eljönne az a pont. Lehet 100 vagy 1000 esetleg 1millió évnyi érzékelés. De eljönne.
Ebben a fizikai világban viszont vannak szabályok és korlátok. Ami egy nagyon hosszú szabályok és korlátok nélküli létezés uán valószínűleg üditően hatna már csak maga a gondolata.
Hmm, igen, ebben van valami.
És szerinted nemet tudunk váltani? Esetleg más fajként is születhetünk? Pl. egyik életben ember voltál, aztán kutya leszel vagy mondjuk egy bogár. Ez lehetséges lenne? Vagy ha csak emberként tudunk reinkarnálódni, akkor az állatok lélektelenek? Vagy mondjuk vannak kutya lelkek, ők csak kutyaként születhetnek, vannak bogár lelkek ők is csak bogárként születhetnek.😂 Vagy ez hogy van?
Ja és még az is eszembe jutott, hogy, ha minden egyes ember reinkarnálódik, akkor nem kéne sokkal kevesebben lennünk, ha mindenki újra születik, miért növekedik az emberiség népessége? Születnek új lelkek?
válasza: válasza:A nem az teljességgel fizikai/testi adottság. Tegyük fel ha létezne asztrális tér ahol az "asztrál tested" az érzelmeidhez,akaratodhoz hajlana. Számítana bármit is a külső/nem ha bármikor bárhogy kinézhetsz?
Ilyen esetben tényleg teljességgel igaz lenne a "belső ami számít" mondás.
Ha létezik lélek akkor biztos vagyok benne hogy az állatok is rendelkeznek vele. Az állatnak is vannak érzelmei, aminek úgymond a hiányában vannak az az értelem. De az a fizikai világban elég nagyban függ a testtől/agytól(bár ez az érzelmekre is igaz).
Az hogy ki/mi kinek/minek tud születni: fene se tudja. 1 biztos. Én emberként nem látom értelmét annak hogy olyan lényként éljem az életem ami még nem rendelkezik öntudattal. Persze ha nekem se lenne öntudatom akkor ez a dilemmám nem létezne.
Ha létezik lélek akkor az hót ziher hogy az nem egy földi aktus miatt fog létrejönni. Az hogy nő e a lélekszám vagy sem nem következtethető ki semmilyen valós adatból sem.
Azt tudjuk hogy a földön nő az emberek száma.
De mivel azt nem tudjuk hogy HA létezik túlvilág, akkor ott mennyi lélek létezik, milyen időközönként reinkarnálódnak, van e más útvonaluk mint ez a föld (pl: másik bolygó/dimenzió/sík, hisz ha már lelkekről,túlvilágról beszélünk...) ezért semmit nem lehet kikövetkeztetni ebből az adatból. Pl ha létezik 100 trilliárd lélek akiknek/amiknek az útvonala ez a föld akkor érthető hogy semmit nem változtat ilyen értelemben a képleten az hogy 800 an vagy 8 milliárdan élnek e a bolygón.
Köszönöm a választ, megint érdekeset írtál és tök igazad lehet, mert logikus amit mondasz. De ez az unalom elkerülése miatt reinkarnálódunk, ez még mindig megfog.. Ha amikor meghalunk és visszatérünk oda, ahol a lelkünk van mikor nem a fizikai létében van, akkor unalmassá válik neki az, hogy mindent tud, nincs problémája és nem éri inger, akkor ez a földi élet a mennyország, ahova a lelkek el akarnak jutni, hogy érje őket izgalom?
Kicsit eltérek a témától, de eszembe jutott valami ezzel kapcsolatban. Ha a lélek nemtelen, akkor miért van az, hogy hallottam már pár melegtől, leszbikustól, hogy ők úgy érzik, hogy a lelke nő csak férfi testbe született vagy fordítva. Sokan azt gondolják ez egy betegség (bevallom én is annak gondoltam régen, de már nem, csak nem tartom természetesnek), mivel a férfi-nő kapcsolatot tartják normálisnak, elfogadottnak. Szóval, ha belegondolunk, hogy a lelkünk nemtelen és egy férfi vagy női testben élve ellenkező nemnek érezzük magunkat mégis, akkor azt az agyunk értelmezi rosszul, olyasmit gondol magáról ami nem ő. Mintha én mondjuk azt gondolnám magamról, hogy egy 40 éves férfi vagyok, miközben egy 20 éves lány. Szerintem ez egy tévhit magadról. Az agyad szüleménye. Szóval lehet, hogy mégis betegség, ha valaki meleg?🤔
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!