Mért mondják sokan, hogy a nehezebb időszakok alatt többet lehet fejlődni, meg tanulni?
Nekem ez ilyen "kutyaharapást szőrével" dolognak tűnik, amit szintén nem tudok hova tenni. Ennyi erővel, ha van valaki, akinek fáj a lába, nem tud lábra állni, még törjük is el, hátha akkor lábra áll?
Aki tapasztalt ilyet, avasson be, kérem!
Jó a példa valószínűleg te nem értelmezed teljesen a diszkomfort teljes spektrumát.
Értsd: Szoktad azt érezni súlyemelés közben hogy ez de NEHÉZ alig bírok kinyomni párat? Na ez már diszkomfortnak számít.
Ha úgy emelsz súlyt hogy nincs az az érzés hogy "ez nehéz" akkor nem is fejlődsz.Ha kényelmes az edzés az azt jelenti hogy az adott terhelést már "uralod" nincs benne kihívás és nincs fejlődés max repetíció és gyakorlás.
És ez a "mentális" skillekre is igaz állítólag(és én is így vettem észre).
Akik szeretik azt amit csinálnak azok azért fejlődnek jobban (kivéve a zseniknél) mert jobban képesek összpontosítani az adott feladatra mert kevesebb energiát igényel tőlük mint azoktól akik nem szeretik az adott feladatot stb-t és ezáltal akár több időt is képesek az adott feladatra fordítani.
Ettől függetlenül ha a munka nem teljesen repetitív és igénybe veheti az illetőt olyan szempontokból amikhez nincs hozzászokva az ki fogja billenteni a kényelméből mert új dolgot kell csinálnia amiben fejlődnie kell még és ez már diszkomfort.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!