Ti is féltek a halàltól mivel nem tudjuk pontosan mi fog történni?

Azért félsz a haláltól, mert azonosulsz az emberi formával, és az "ÉN"-nel, ami egy illúzió.

Amint felismered az én hamisságát, és felszámolod magadban, a halálfélelem is elmúlik. De valójában nem is a halál félelem tűnik el, hanem maga az emberi elme mellékterméke, vagyis az egó, ami legyártja a halálfélelmet.

Sokan a fájdalomtól, vagy az oda vezető úttól félnek.

Én a bekövetkezése utáni állapottól félek (most, így, tudatosan), mert hitem szerint - valószínűleg - a halál után a végtelen semmi birodalma vár és így tudatosan rossz belegondolni, hogy soha többet nem fogok tudni önmagamról, nem fogok létezni többet.

Tudom, hogy ez akkor már nem fog zavarni, mert tudni sem fogok róla de tudatosan belegondolva nagyon megvisel az érzés.

Amit #13 ír az a normális emberi tudatállapot. Aki nem fél a megsemmisüléstől, nem éber, és nem alkalmas a nagy ontológiai kérdések felvetésére. Aki nem akarja "túlélni" a halálát, nem tudja megtenni azt, amit a #11 kezdett el írni (és amely így eddig leírva valószínű sokak számára érthetetlen). Nem tud tudatosan felkészülni a halál kapuján való átlépésre.

Az összes világvallás erről szól, és az összes szakrális beavatás erre a tudatos átlépésre készít fel az idők kezdete óta, a világon mindenhol.

Csak a halál kapuján átlépő ember tudja, hogy ez mennyire sikerült, az itt maradottak nem, és csak a halál pillanatában dől el, az egész élete mennyire készítette fel, egész életében mennyire készült fel, mennyi tudati és lelkierő van, hogy "ne rémüljön halálra", erről az itt maradottak már nem kapnak információt.

A nagy Tanítók beszélnek erről, ezeken alapulnak a világvallások. Aki nem foglalkozik az egyetemes tradíciókkal, az is találkozik ezzel, hisz ezekből a szakrális tanításokból deriválódtak a nagy népmesék (pl.A halhatatlanságra vágyó királyfi típusúak), az archaikus népi imádságok (pl Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése, ahol sok helyen van: I óvja meg a hirtelen haláltól, az álom közbeni haláltól. Működik a kegyelem, érezni, tehát ezek a kérések nyomán érzi az ember: segítőek)

Mert egybehangzóan az összes tradicionális hit- és eszmerendszer arról szól: Éberen, tudatosan kellene átlépni a halál kapuján. Nem könnyű, emberfeletti erőt kíván, erről szólnak a segítségkérő imák.

"Hallasd meg imámat, Uram" - szól a gyönyörű ima a moszkvai patriarchátus kórusának előadásában:

https://www.youtube.com/watch?v=39eBIX3PYL0

Inkabb erdekesnek tartom, hogy mi lehet utana igy varom, hogy megtudjam.

Egyedul attol felek, hogy valamilyen fajdalmas modon kovetkezik be.

Az mondjuk szopo lenne ha vegul semmi sem tortenne. De legalabb mar nem szenvednek

"Én ülök, kedves."

Mennyit kaptál? <<-- nyilván nem gondolkodsz a szavak "mögötti" jelentésén, ez helyzet a 3-as hozzászólásoddal is. Ezért játékból írtam azt a másikat.

"Mifele "Ha"-n ?" [link]

" Nos, szerintem nem egeszen azt szerette volna, ha kristalygombbe bamulva, a tenyeret eloveve josolnanak meg neki, hogy mifele bolygon vagy dimenziban fog landolni. A kerdesevel szerintem mindossze azt szerette volna megtudakolni, hogy nem tolt e el bennunket is felelem annak okan, hogy nem tudjuk, mi var rank halalunkat kovetoen :). Legalabbis en igy ertelmeztem...elnezest kerek, ha tevednek"

Ismételten csak "azt" tudom neked mondani. Amit kitalálok semmiben sem különbözik, amit a vallás talál ki, vagy amiben hiszel. Nincs hivatalos álláspont, ezért bármilyen feltételezés megteszi, mivel a hozzászólók véleményét kéri. Véleménye bárkinek lehet és az bármilyen lehet. Nem írtam próféciát, csak egy általam véleményezett alternatívát adtam... Hogy könnyebb legyen az én álláspontom a reinkarnáció, ugyanakkor nem erősítem meg, hogy hiszek benne, de nem is cáfolom. Magyarán a felhozatal engem nem érint semennyire.

Sokan félreértelmezik a tudatosságot. Valójában nem valaminek a tudását jelzi, hanem annak értését, hogy bármit is tudsz, az végső soron nem igaz, illúzió, tehát nem tudhatsz semmit. Ezért se fogjuk soha megtudni, hogy mik vagyunk valójában vagy mi lesz a halál után. Csak azt tudhatjuk, hogy mi nem lesz, és mik nem vagyunk. Bárki bármit mond arról, hogy mik vagyunk vagy mi van a halál után, az végső soron csak az elme illúziója, tehát nem igaz.

Az elme hiszi azt, hogy ő tud valamit. A felébredett ember pedig az elméje fölött áll, és nem hisz el neki semmit.