Mit tehetnék, hogy ne féljek a haláltól?
Igazából én hiszek abban, hogy csak a testünk hal meg és hiszek a reinkarnációban is. Szerintem rengeteg életünk van és ugrálunk egyikből a másikba. Szerintem ezen a világon kívül van más univerzum, szellemvilág is, ahová esetleg a lényünk kerül egy új életre várva.
Imádok gondolkodni más és hasonló dolgokról, így értelemszerűen felbukkan a halál gondolata is ami megijeszt és rossz érzéssel tölt el, félek tőle. Kicsit a halál pillanatától is vagy az esetleges szenvedéstől de ettől eltekintve leginkább attól, hogy az összes kapcsolatom megszakad majd és nem marad semmi csak a fájdalom azoknak akik szeretnek. Hála a jó Istennek, szerettem még nem halt meg de fogalmam sincs hogyan fogom feldolgozni ha egyszer eljön az ideje. Azt nehéz elfogadni, hogy többé nincs. Csak az emlékeimben.
Még csak a húszas éveim elején járok de borzasztóan félek, hogy meghalok "idő előtt". Nagyon szeretnék gyerekeket és őket felnevelni, gondoskodni az unokákról is. Még úgy érzem, hogy semmit sem tettem az életben, ezért nem lenne szabad meghalnom. De ha belegondolok rengeteg velem egykorú vagy fiatalabb halt már meg és ugyanúgy ők sem csináltak semmit még és valószínűsíthető, hogy terveik is voltak az életben.
Szeretném ha nem egyfajta félelemmel gondolnék a halálra, hanem elfogadnám, hogy ez az élet velejárója és nem tehetünk ellene semmit. Mert ezeket mind tudom, csak mégis... Bonyolult :(
válasza: válasza: válasza: válasza:Arról még nem gondolkoztál, hogy erősen növekvő számú populációban hogyan működhet a reinkarnáció?
"Szerintem ezen a világon kívül van más univerzum"
Univerzum, mint olyan, egy van, azért "uni", csak nem tudjuk mekkora és milyen a struktúrája, létezik "multiverzum" elmélet is, abban az esetben sok kisebb egység alkotja a teljes Univerzumot.
A világon túl meg nincs semmi, mert minden ami van, az a világunk része, ha van valami a világon túl, akkor ez nem a világunk része, ergó nem hat ránk, olyan, mintha nem is lenne.
Ha meg hat ránk, akkor meg része az Univerzumnak.
válasza:Én is félek...
De nem mindegy az sem hogy ki hogyan hal meg, és mikor.
válasza: válasza: válasza:- Amíg ragaszkodsz bármihez az életben, addig mindig félni fogsz a haláltól, azaz attól, hogy a halál által elveszíted azokat a dolgokat, amikhez ragaszkodsz. (tárgyak, vágyak, emberek)
- Próbáld megérteni és "tudatosítani" önmagadban, hogy amikor meghalsz, innen nem tudsz magaddal vinni "semmit"!!
- Ha ez így van, (márpedig így van) akkor szerinted van értelme ragaszkodni bármihez??
- Fontos, hogy mindig tudj megbocsátani. Ehhez nem kell vallásosnak lenni. Ez sem az egyházak privilégiuma. Ezt csak te magad tudod megtenni.
- Nem mondom, hogy könnyű feladni az illúzióinkat, a ragaszkodást a fájdalomtól való félelemhez és magához az élethez való kötődést. De tudom, hogy lehetséges.
- De ne hidd, hogy ez majd magától megtörténik veled. A hozzáálásodat a világ dolgaihoz "neked" kell megváltoztatnod.
- Folyamatosan, munkálkodnod kell önmagadon, hogy megvalósítsd a "képzelt félelemek" nélküli életet.
válasza:# 4
Miért, abból kéne kiindulni, hogy az összes lélek egyszerre teremtődött/ keletkezett az Univerzumban?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!