Mit tehetnék, hogy ne féljek a haláltól?

Igazából én hiszek abban, hogy csak a testünk hal meg és hiszek a reinkarnációban is. Szerintem rengeteg életünk van és ugrálunk egyikből a másikba. Szerintem ezen a világon kívül van más univerzum, szellemvilág is, ahová esetleg a lényünk kerül egy új életre várva.

Imádok gondolkodni más és hasonló dolgokról, így értelemszerűen felbukkan a halál gondolata is ami megijeszt és rossz érzéssel tölt el, félek tőle. Kicsit a halál pillanatától is vagy az esetleges szenvedéstől de ettől eltekintve leginkább attól, hogy az összes kapcsolatom megszakad majd és nem marad semmi csak a fájdalom azoknak akik szeretnek. Hála a jó Istennek, szerettem még nem halt meg de fogalmam sincs hogyan fogom feldolgozni ha egyszer eljön az ideje. Azt nehéz elfogadni, hogy többé nincs. Csak az emlékeimben.

Még csak a húszas éveim elején járok de borzasztóan félek, hogy meghalok "idő előtt". Nagyon szeretnék gyerekeket és őket felnevelni, gondoskodni az unokákról is. Még úgy érzem, hogy semmit sem tettem az életben, ezért nem lenne szabad meghalnom. De ha belegondolok rengeteg velem egykorú vagy fiatalabb halt már meg és ugyanúgy ők sem csináltak semmit még és valószínűsíthető, hogy terveik is voltak az életben.

Szeretném ha nem egyfajta félelemmel gondolnék a halálra, hanem elfogadnám, hogy ez az élet velejárója és nem tehetünk ellene semmit. Mert ezeket mind tudom, csak mégis... Bonyolult :(