SOS mi a baj velem? Ugye nem vagyok narkolepsziás?
Kezdem az elején. Tavaly, nagyjából fél éve jelentkezett először alvási paralízis nálam, mondanom sem kell, rettegtem, mert fogalmam sem volt mi történik. Arra keltem egyik hétvégén, hogy nem tudok mozdulni, és teljesen bepánikoltam hogy örökre lebénultam, ordítani, mozogni próbáltam de nem ment-persze csak pár másodpercig.
Először azt hittem csak képzeltem, esetleg egy rémálom része volt, így nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.
Aztán rá 2-3 héttel egy hétvégén ugyanígy felkeltem és nem tudtam mozdulni, de az épp akkor kezdődött, én meg megráztam magam és félálomban próbáltam visszaaludni mert nagyon fáradt voltam, és gondoltam úgysem ismétlődik meg ha már egyszer "leráztam magamról". De aztán meghallottam a fülem mellett egy mély férfi hangot suttogni, már nem emlékszem hogy mit de teljesen átlagos dolog volt, semmi "ellopom a lelked" vagy hasonlók, már nem emlékszem mi volt pontosan, de nem is az rémített meg amot mondott, hanem az hogy mondta. Reméltem hogy csak egy rossz álom, próbáltam felkelni de le voltam bénulva, ordítottam, rángatóztam, amíg pár pillanat múlva képes voltam mozogni, kirohantam a szobából és majdnem elsírtam magam.
Ekkor kezdtem el aggódni hogy valami mentális bajom van, esetleg hallucinálok (mindig is rettegtem az összes mentális betegségtől, eleve a pszichológus gondolatától is, pedig tudom hogy valamilyen szinten "normális" járni hozzá, főleg más országokban).
Rákerestem és megnyugodtam amikor az alvási paralízisre bukkantam, mert ez azt jelentette hogy nem vagyok őrült, viszonylag gyakori jelenség.
Azóta nem fordult elő, viszont nagyjából 2 hete úgy keltem fel megintcsak szombati napon, hogy éreztem hogy "kezdek bénulni", úgyhogy azonnal kipattantam az ágyból nem érdekelt hogy hány óra van. Másnap úgy keltem fel, hogy az első dolog ami eszembe jutott az volt "csak nehogy megint megtörténjen". Aztán ahogy ez jár a fejemben, éreztem hogy megint kezdődik, így újra kiugrottam az ágyból. És ez megy azóta minden szombaton és vasárnap, ugyanezzel a gondolattal kelek fel és úgyanígy kikelek amikor érzem hogy lehet megint meg akar történni, mert rettegek hogy megint hallok valamit, vagy ami még rosszabb, esetleg látok is. Sajnos kiskoromban túlságosan beleástam magam az ezotériába és rengeteg horrort néztem, amikről a rossz álmok miatt már leszoktam egy 3-4 éve, megpróbálom minden lehetséges módon kerülni az ezotériát mert már inkább csak megrémít ahelyett hogy élvezném.
Miért történik ez? Hétköznap ébresztőre kelek minden egyes nap hajnalban, eszembe se szokott jutni ez a paralízises dolog a sok teendő miatt, de hétvégén mindig ugyanazzal a gondolattal kelek fel, és szerintem pont ez idézi elő az álvási paralízist (bár mint mondtam, egyszer sem engedtem hogy megtörténjen mostanában).
Rákerestem és akkor olvastam a narkolepsziáról ami egy mentális betegség, szóval egyből frászt kaptam hogy esetleg nekem is az van.
A narkolepszia tünetei viszont teljesen átlagosak, egy kivételével igazak a fél osztályomra, és ez a kivétel az ismétlődő alvásik paralízis, mert nyilván ezt senki nem osztja meg a másikkal.
De odabent nálunk mindenki hulla fáradt, nehezen koncentrál főleg a nap vége felé és sokan képesek órán is bealudni, amit nem csodálok, a minden napos 8-9 órákkal és nulladikokkal.
Én kiskorom óta nagyon figyelmetlen vagyok, és rövid ideig tudok csak koncentrálni valamire ami nem érdekel, de ezt mindig is annak tudtam be hogy álmodozó típus vagyok, mert tényleg így van.
Általában elég bágyadt vagyok napközben és ugyanúgy ásítozok akkor is ha 8 órát alszok, mintha többet vagy kevesebben aludnék, bár ez szerintem csak amiatt is van hogy unalmasak az órák.
De tényleg nagyon kevés energiám van, ráadásul alapból melankolikus személyiség vagyok,mindig fáradtnak tűnök. Viszont sosem aludtam még be sehol sem (iskola, busz, nyilvános helyek), szóval nem álmos vagyok csak fáradékony. Amit ha nagyon akarok szintén ráfoghatok a vitaminhiányomra.
A memóriám nem a legjobb, viszont nem véletlenül vagyok 5-ös tanuló, jól megragad a tananyag, csak később (pár hét múlva) ennek a nagy részét elfelejtem, nem is beszélve a mindennapi apró dolgokról amik kimennek a fejemből.
Szerintetek narkolepsziás vagyok ezekkel a tünetekkel?
És hogy állíthatnám le az alvási paralízist? Miért jelentkezik most olyan sűrűn? Már vagy 2 hónapja elég stresszes vagyok, nagyon nagy a hajtás a suliban, hajnalban kelek, későn érek haza, rengeteget kell tanulni ami edzés mellett nem könnyű, ráadásul most még a baráti körömben is gondok vannak. A sok stressz előidézheti?
Mit tehetek ellene?
17/l
Én is nagyon nagyon régóta szenvedek/szenvedtem az alvási paralízistől, nekem pont, hogy elalvás előtt történik, és így én is alig aludtam pár órát naponta, mert mikor elkezdődött felkeltettem magam majd megint belekerültem abba az állapotba és ez ment a végkimerülésig.
Mostanra megtanultam élvezni. Méghozzá úgy, hogy tudatos álommá tudom valahogy alakítani.
Meg nem tudom, én sose emberi hangokat hallok, hanem úgy érzem, hogy lebegek az ágy fölött, vagy fényt érzékelek, meg azt. Hogy valami néz, esetleg húz és ami még tök furcsa, hogy kaktuszok szúrását érzem
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!