Szerintetek ezek azért történnek meg velem, mert fejlettebb egy picit a hatodik érzékem az átlagnál?
Sziasztok!
Sokat gondolkodtam, hogy írjak-e vagy sem, mert hát tudjuk, hogy itt sok olyan emberi megnyilvánulás is van, ami nem a legszebb fajta...
No de, úgy döntöttem mégiscsak írok, mert nagyon sok jó dolgot, véleményeket is olvastam már hasonló témákban itt, szóval remélem kicsit "hozzá értőbb" emberek fognak javarészt válaszolgatni nekem.
Már eleve a kérdésfeltevésem kacifántos, nem is szeretek így egy konkrét kérdést feltenni...
Inkább arra lennék kíváncsi, hogy ti mit gondoltok a hatodik érzékeről...ki mennyit tud róla, illetve hogy ezeket a történéseket, amik velem történnek lehet-e annak nevezni...
Sok év alatt elég sok ilyen összegyűlt már, ezért szelektálok, mert sajnos egyébként sem tudok röviden írni, szóval előre szólok, hogy sok lesz...
De lényeg, hogy kiskorom óta voltak különös élményeim, tapasztalásaim...úgy amblokk az egész családnak is, de én különösen fogékony voltam hasonlókra.
Most kicsit érintőlegesen belekeverném a földönkívüli életet ebbe a témába, mert ez is hozzá tartozik a körítéshez kicsit...
Szóval kb. óvodás-kisiskolás koromban történt velem egyszer, hogy éjjel felébredtem (mint általában) és alakokat láttam az ágyam előtt. Először azt hittem anyámék azok, de aztán ahogy tisztult a kép, láttam, hogy 4 alak van az ágy végében. 3 hátrébb, egy elől...és aki elöl van, nyújtja a kezét felém...
Aztán hirtelen ijedtségemben magamra húztam a takarót és csak vártam és féltem. Aztán mikor ismét kikukucskáltam, már nem láttam senkit. Szóltam nagyimnak, aki mellettem feküdt, hogy félek. A lényeg, hogy ettől a naptól kezdve én teéjesen meg voltam veszve az UFO-s dolgokért...:) Anyélnak csak erről tudtam mesélni, hogy engem meglátogattak meg ilyenek :) Persze anyáék azt hitték, hogy álmodtam...mint minden "normális" ember ezt is hinné. Ezért egy idő után erről nem is beszéltem senkinek. Voltak még érdekes dolgok, de azokat ráfogom arra, hogy tényleg álmodtam.
Nővérem sokáig szívta a vérem ezzel a homlokomra mutogatós témával :D Na de erről ennyit...konkrétan nem emiatt írtam
Inkább a hétköznapi nyelven ismert "szellemes" témák és megérzés témák azok amik nagyon jelen vannak az életemben.
Nagymamám 2011-ben halt meg. Tudni kell, hogy én egészen haláláig egy szobában, egy ágyban aludtam vele. Egy vasárnapi napon halt meg úgy, hogy egyedül én nem voltam otthon a családból. Viszont egész héten nagyon furcsa történések voltak így visszagondolva, amik szerintem tuti "előrejelzések" voltak...és így ezzel a szemmel nézve nagyon egyértelműek.
Délelőttös voltam és nagyon korán keltem. Reggel szárítottam a hajam és a szemem sarkából úgy láttam a tükörben, mintha valaki elment volna. Eléggé megijedtem,és annyira néztem néztem a tükröt és vártam, hogy mit láthattam, hogy hirtelen megjelent apám :D Erre majd szívinfarktot kaptam :D Merthogy tényleg felkelt mert ő is délelőttös volt. Na így végülis viccesen túltettem magam rajta. No de! Minden egyes nap éjszaka rosszat és furcsákat álmodtam. PL. egy fekete ló kerget engem...mert valami kabár volt rajtam és mikor levettem a kabátot akkor a ló is meghalt. A legfeltűnöbb álmom, amit anyámnak nem is mertem elmesélni az az bolt, hogy nagymamám barátnője a bérházból, akivel együtt nézegették a sorozatokat álmomban együtt jött vele be a lakásba kézenfogva és megálltak a folyosón. Nem szólt semmit a néni csak fogta mama kezét. A durva benne az, hogy néni már meghalt akkor vagy 2-3 éve.
Aztán másik álom, hogy az egyik nagynéném (aki sajnos öngyilkos lett) álmomban kopogtatott az ajtón...én ajtót nyitottam ő csak állt ott némán, de nem jött be.
Nagyim halála előtti nap valami érdekeset álmodtam, valami két dagadt nő volt, meg hogy kiugrottak az első emeletről..fogalmam sincs, de tudom, hogy nem volt jó.
Szóval aztán mikor kiderült, hogy nagyim meghalt sokáig ostoroztam magam, hogy miért nem voltam otthon, mert akkor legalább segíthettem volna rajta vagy hamarabb észreveszem vagy nemtudom. Tudjátok a szobánkban halt meg...állítólag szívrohamban. A kb. 10 éves húgom vette észre és szólt, hogy mama elesett. Nővéremék megpróbálták újraéleszteni de semmi.
Szóval aznap este nagyimmal álmodtam. Mintha eljött volna elbúcsúzni...én pedig bocsánatot kértem.
Inkább folytatom kommentben
Nagyon jó érzés volt....megnyugodtam.
Ezután történt, hogy rá egy hónapra elmentünk a temetőre és anyám összeszedte a koszorúról a szalagokat, pedig ő is tudta, hogy úgy tartja a mondás, hogy nem szabad temetőről semmit sem elhozni. Hát hazafelé karamboloztunk..totál kár lett az autó. Szerencsére nem lett senkinek komolyabb baja, de nekem az alhasam utána napokon át nyilallgatott. Mivel a baleset után volt hasu UH-om, fontolgattam a nőgyogyit. A löketet az adta meg, hogy álmomban nagyim hívott telefonon. Nem emlékszem egy szavára sem, csak arra ahogy legelőször beleszólt...ahogy mindigis tette : Szia gyerekem..
És innnetől semmi...csak az érzés, hogy mintha kicsit kecseszne, én meg helyeslek. Hát ezért elmentem a nődokihoz. Gyerekek...olyan diagnózist kaptam, hogy azonnal műteni kellett, mert a sejtjeim 2/3-a rákmegelőző állapotban volt.
Szóval szerintem figyelmeztetett akkor álmomban nagyim.
Na szóval ez csak pár dolog, főként olyan ami nagyimhoz kötődik.
Ja még az is, hogy alig tudtam utána a szobámban aludni. Az összes álmom rossz volt..és nem volt olyan, hogy ne mondtam volna el vagy 10x a miatyánkot...de álmomban! mert hogy mindig az volt hogy le kell győzni az ördögöt meg mittomén...szóval mindig izzadtak, szívveréssel keltem.
Ciki de 23 évesen nem tudtam egyedül aludni, csak ha kint a folyosón felkapcsolták a villanyt éjszakára. Volt hogy inkább anyámékkal aludtam.
Szóval sok olyan dolog vana mit előre megérzek és tudom hogy kéne cselekednem, de mindig megszivatom magam azzal hogy nem hallgatok rá.
Na nem akarok már sokat írni...ha eszembe jut valami majd még írok.
Még mindig én vagyok! Szóval konkrétan hatodik érzék miatt:
Sok dolgot mintha látnék előre, hogy mi történhet és mintha lenne a kezemben egy olyan "adottság" hogy tegyek ellene, de ritkán használom ki. Ha valamit nem szeretnék, hogy megtörténjen sajnos kialakult "rituálém" van rá, mert ha ezeket az apróságokat nem teszem meg, akkor tuti bekövetkezik. Vagy például sosem tudok semminek sem felhőtlenül örülni, mert akkor 100% hogy gebasz jön...de ez már olyan szinten törvényszerű az életemben, hogy az még!Mintha tuti hallaná a Rossz vagy jogy írjam :D hogy én most örülök!
A sötétben rohadtul félek...pánikszerűen. Tudom sokan, de én nemtom miért :D Mindefélét behalózok magamnak ilyenkor :D
Fogta már meg hideg káz a lábamat még mikor szüleimmel laktam...és a család többi tagjának is.
Ritkán veszek sorsjegyeket, de akkor hirtelen, egy gondolat miatt és az esetek 80%ában nyerek is :D Nem sokat max az árát vagy egy picivel többet, de a lényeg hogy nyerek :D Meg mittomén...sok minden van, de nem jut még eszembe :D
válasza:ha mar a regenyed elolvastam gondoltam leirom hogy semmi kulonoset nem talalok benne
ilyen az elet, az atlagos elet talan kicsit attol rosszabb
en ha felhotlenol orulok akkor nincs semmi gondom, de sajnos keptelen vagyok erre csak ritkan
vagyis ezt ugy ertsd nem csap le az ordog ekkor, mert ekkor a Jo Isten van velem
válasza:Néhány érdekes egybeesés van a sztoridban, de a nagy számok törvénye alapján mindenkivel megeshet hasonló egy párszor élete folyamán.
Egyébként a kérdés szempontjából kicsit off, de ez a misztikus hatodik érzékes dolog meg egy marhaság. Csak egyszer kitalálta valaki, és elterjedt mert könnyű volt megetetni az emberekkel, főleg ha megfelelő varázslatos körítéssel tálalták. De a valóságban semmi alapja nincs.
Valójában kb 20-féle érzékünk van, eleve a látás több érzékből tevődik össze, mozgás-, szín-, és fényérzékelésből. Aztán ott van még a hallási, egyensúlyi érzék, szaglás, ízlelés, a bőrben pedig jó pár különféle receptor található, nem csak a tapintást érzékeljük, de a hőmérsékletet, hideget, meleget, fájdalmat, stb.
Köszi a kommenteket! Nem off...egyébként, mert erre is kíváncsi voltam. Hogy ti miket tudtok erről a hatodik érzék dologról, aminek nyilván van egy varázsos körítése, és az is igaz, ahogy a kedves második hszoló írta, hogy természetesen több "érzékünk" van, mint 6. Bár ezektől függetlenül én hiszek abban, hogy van valami hívják azt bárminek is, egy képesség ha úgy tetszik, ami mindnyájunkban meg van, csak van akinél erősebb van akinél nem. Ugyanúgy mint bármelyik másik képességünk, amit fejleszteni lehet és tudunk.
Másik...
Az is igaz, hogy ezek az apró történések megeshetnek bárkivel, mert hát tudom, hogy mindenki a pénztárnál pont abban a sorban áll, ami a leglassabban halad stb...lehetne sorolni rengeteg sztorit, ami mind ilyesmi. Na de kérdés, hogy mennyiszer? :) Én úgy érzem, és ezt a legreálisabb énemmel mondom, hogy velem az átlagtól több "szerencsétlen" dolog történik és olyan, amire sztem nem a véletlen műve. Pl. férjem is elég szerencsétlenkének tartja magát...hát jól összeakadtunk :) Egyszer már elterveztük, hogy írjuk egy füzetbe, hogy milyen "szerencsétlenségek" értek aznap...de hát mindig elfelejtjük.
Csak még ezzel kapcsolatban egy gondolat...
Amikor megismerkedtünk, akkor pl ő a 12. lett a névsorban és a 13. Akivel eddig ültem a padban az lebukott mellőlem és mivel mellettem volt az egyetlen szabad hely, így mellém keveredett. Az osztályból 8 emberből csak mi ketten kerültünk be osztv versenyre, ö 13.ként én 14.ként. Ott sorszámot kellett húzni a szóbeli résznél én kihúztam az egyest ő a kettest. Végül én 13.ként végeztem a versenyben ő pedig 12.
Na én szerintem ezek a nem véletlenek...
válasza:Szerintem simán lehet, hogy megálmodod valakinek a halálát, vagy álmodban eljön hozzád elbúcsúzni. Ebben tulképpen nem látok semmi extrát, sok emberrel megtörténik.
A sötéttől való rettegésed okát ki lehet deríteni különböző módszerekkel, mindenesetre ennek a gyökerét kell megkeresni, illetve nagyjából tudni azt, hogy mikor fordult elő először és hogy mi történt azelőtt, ami ezt a félelmet kiválthatta.
A nem tudsz semminek örülni, mert után rossz jön dolog: ez egy negatív hitrendszer benned, és mivel a gondolatainkkal vonzunk be vagy teremtünk dolgokat, ezt előidézed saját magadnak. Iktasd ki ezt a dolgot és helyettesítsd valami pozitívval, például hogy megérdemled a sikert és örömöt.
A szerencsétlenségeiteket szerintem ne írjátok le, mert ezzel erősítitek a negatív dolgokat. Írjátok inkább a sikereiteket, az aprókat is. Ez örömöt okoz és sokkal felszabadítóbb érzés örömködni, mint bosszankodni a sikertelenségek miatt. :)
válasza: válasza:grafoman:
Hamis betegségnév: beteges íráskényszer, túlzott alkotóvágy
ha kicsit korbenezel nagyon sokkan vannak azok akik ugy tartjak magukrol hogy sokkal tobb szerencsetlenseg eri oket mint masokat
teged vagy titeket toluk is tobb er?
a szamok csak babonak nem jelentenek semmit csak titeket erositenek meg negativ latasmodotokban
pont nincs ertelme szamon tartani minden aprosagot igy az a leheto legrosszabb ha feljegyzitek, kise olyan mintha unatkoznatok es azert tenetek
legyetek onzetlenek es Isten veletek is onzetlen lesz a jo dolgokban
Xy4
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!