Megöltem egy legyet már jóideje idegesít, de most lelkiismeret furdalásom lett, ez normális?

Persze hogy normális.

Ha egy legyet ütsz agyon akkor pár pillanatig lelkiismeret furdalása lehet az embernek miatta (egyesek pedig elégedettséget éreznek), ha egy kutyát vagy macskát gázolsz el lehet hogy napokig rossz kedved lesz miatta, és ha arra mész ahol megtörtént mindig eszedbe fog jutni egy ideig.

Ha embert ölsz akkor az életed végéig nyomasztani fog, szenvedsz tőle.

Ez mind normális.

Férjem gyakran kiakad és kinevet, hogy még egy légyre vagy szöcskére vigyázok jelen pillanatban is. mind kettő tudja hol van számukra megterítve- egy bádog befőttesüveg tetőn, még hozzá itt az asztalomon a gép mellett-- mind kettő bejárja a monitort a fejem körül bóklásszanak vagy a mellettem álló állólápa ernyőjén melegednek, vagy a kajájukat eszik van rajta mai menü egy kis cseppnyi víz és fú is a szöcskének.

Tegnap este a férjem szellőztetett a szobába és nem vette észre kizárta a kis legyet a szúnyoghálón töltötte az éjszakát. Amikor szellőztettem akkor vettem észre, mozdulatlan volt, megdermedt, de még úgy látszott él. A tenyeremre tettem és a másik kezemmel felette teljesen közel tartottam,sugározva és halkan beszéltem, majd le és fel végig a hátán gondolattal simogattam. A légy életre kelt a kezemen maradt, onnan letettem a befőttes tetőre ahová férjemmel meleg tejet tetettem-- igaz a férjem azt mondta nem vagy normális, de azért behozta azt a picike tejet. Utána varrnom kellett az unokáimnak ültem a kanapén a légy pedig rám szállt körbe járt és amíg varrtam a vállamon volt a nyakamhoz közel.

Na a férjem ettől kikészült hogy bezzeg neki nincs szerencséje, mert betévedt egy parányi egér a spejzunkba, őrjöngött, egérfogó, ragacs letéve mindenhol--- gondolom mondta, - azt gondolod rólam, hogy egy lelketlen vagyok... mert ugye a kis egér egy ragacson fennakadt.

Na gondoltam most aláteszek egy kicsit... Tudod édesem nem vagy lelketlen csak nem vagy igazi hím-- mert ha az lennél édesem, akkor mint az állatok szokták, körbejelölnéd a portádat-- vagy is a házunkat körbepisilnéd! De ez még sose jutott eszedbe és ezért van, hogy minden ősszel bejött az egér a spejzba, mert itt van neki biztonságos szülőszobája!!

Ne kelljen ragoznom mit válaszolt ezek után... egy biztos megígérte, hogy gondoskodni fog mindenről ezek után, a légyfogóról is...

De azért ma se bántotta se a tücskömet se a kis legyet-- a kisebbik unokámnak, nagyon tettszenek, aggódva körülnéz ne hogy valahol pókháló legyen.

Lehet, hogy a légy vagy bármely állat a szabadban való higiéniát nélkülöző élete és saját "közmunkája" miatt, terjeszthet betegséget is.

De az ilyen életrevaló kicsiny állatok engem valahogy csodálatra késztetnek.

Azt mondja az ember csak egy állat, csak ösztöne van-- nem igaz éreznek, gondolkodnak, ezért képesek emlékezni, csak nem szavakban mérik a tudást, hanem más emlékformában.

Van évek óta egy papagájunk sárga és koronája van, férjem gyakran szidja, hogy felesleges pénzkidobás a kajája. Időnként ha sokat csépog, férjem odacsap a ketrecére.

De olyan ez a kicsi madár mint egy vészcsengő-- jelzi ha idegen jön, rikácsol ha a férjem a futrinkába ellog-- honnan tudja nem tudom-- de lebuktatja őt.-

Aztán kicsit más hangon újra rikácsol, amikor a futrinkából hazajön, de még csak közeledik a kerítésünkhöz a férjem, ő már jelez. Honnan tudja fogalmunk sincs, hisz nem látni az utca frontra és a konyha ahol a madár van, a ház túlsó oldalára esik-- sz..szó na ilyenkor szokta mondani a párom kivágom ezt a vén citromot, mert rosszabb mint a szomszédasszonyunk.