A barátnőm ápol, mert el van törve a lábam, de nekem lelkiismeret furdalásom van miatta. Normális ez? Hogyan küzdjem le?

Mond sokat hogy "köszi", tartsd be a doki utasitasait hogy hamar meggyogyulj.

Aztan ha rendbejöttel vissza emlekszel mitt tett erted es alom pasija leszel.

Most jelenleg nem sok semmit.

Majd ha meggyogyultal.

Gondolj bele milyen lehet annak, aki egész életében rászorul mások segítségére, neki milyen érzés lehet. Egyetlen mondatra vagy attól, hogy elmúljon a lelkiismeret furdalásod. Valójában már ki is mondtad.

"Azért nem zavar, hogy segít nekem, mert hasonló helyzetben én is megtenném vele. Ez egy átmeneti állapot, amit meg kellett tapasztalnom és együtt legyőzzük ezeket a kényelmetlen napokat, amik még jobban összekovácsolnak minket!" :DDD

Fogadd el,és ha meggyógyultál,kényeztesd kicsit,megérdemli.

Ápoltam én is páromat,ágytálazástól mosdatásig,de eleinte még etetni is ugy kellett,a legnagyobb örömöt nem szándékosan okozta amikor végre tudott mosolyogni mert épp nem fájt mindene.

24 órában nem csinálsz semmit,természetes hogy hülyeségeken gondolkodsz.

Te is megtennéd érte,ő most meg is teszi.

Majd ha szülni fog,lesz alkalmad viszonozni,hidd el.

időd ugyis van,irj neki szerelmes levelet

Kis időre le is foglal,és nincs az a nő amelyik ne hatódna meg

(párom volt korházban,és bár napközben mig dolgoztam,sms-eztünk,de napközben irt nekem levelet,arra én miután későeste eljöttem tőle és ideadta,választ irtam,és reggel bevittem neki a reggelijével együtt,és igy tovább...órás napi programja megvolt:)

Én viccesen szoktam idézni a páromnak a family guy-ból

"Tudod, szeretlek Péter,de ha lebénulsz, beraklak egy otthonba"

(Louis mondta Peternek amikor rögbizett,és jót nevettünk azon a family guy sorozaton)

Nem is olyan régen a párom is 1 hónapig ágyhoz kötött lett,mert lumbágója lett,és iszonyú fájdalmai voltak. Én végig ott voltam mellette. Fürdettem,etetem,itattam,ha kellett még a kacsát is kivittem amikor ürített. Nekem teljesen természetes volt,hogy megteszek érte mindent, hiszen a párom. A lelkem másik fele.. Eszembe sem jutott hogy nyűgnek vagy fáradságos munkának véljem az egészet.. Hál istenek ma már egészséges, bármikor ápolnám újra ha kell,és tudom ő is megtenné értem.

Szóval addig amíg a barátnőd örömmel,és teljes odaadással ápol, addig ne érezd magad kínosnak..

Hmmm...a szerelmes levél jó ötlet,leirni mit érzel iránta,milyen jó érzes,hogy ő igy szeret,és te milyen szerencsés vagy amiért ő a párod,stb...

És az is,hogy amikor babátok lesz mindenben,amiben tudsz derekasan kiveszed a részed.

Egy ilyeb hölgyet nem szabad eldobni,megcsalni.Vigyázz rá nagyon és amint tudod kényeztesd sokat és ne csak mondd,tettekkel is bizonyitsd mennyire szereted.

Sok boldogságot kivánok nektek! :))