Történt mar valaha veletek paranormalis dolog?

A nagymamámat a halála előtt 4 hónapig ápoltuk otthon a családdal. Combnyaktörése volt. Eleinte mindig momdogatta, hogy de jó lenne felkelni és sétálni egy jót.

Mikor meghalt álmodtam vele. Más volt mint az álmok szoktal lenni. Részletesebb, élethű valódinak tűnő. A teraszon állt velem szemben és mosolygott az arca békés. A színek szép élénkek voltak, gyönyörüen sütött a nap amit a bőrömön is éreztem. Kellemes melegség árasztott át.Az álomban minden ugyan úgy volt mint a valóságban minden ugyan úgy nézett ki, ugyan úgy ott volt mint valójában is. Enyhe kellemes szellő fújt amit éreztem magamon. Mosolygott és rám nézett, azt mondta "Olyan szép az idő, most elmegyek sétálni" Megfordult kisétált a kapun és elment.

Utána sokáig mikor pl. elalvás előtt az ágyban eszembe jutott, rá gondoltam hogy mennyire hiányzik, vagy hányszor sírni is kezdtem hogy de jó lenne még egyszer látni. Olyankor mindig azt éreztem mintha egy kéz megsimogatná a fejem.

Aztán volt, hogy egyszer majdnem meghaltam, fél évvel a halála után ketoldali embóliát kaptam. A sürgősségin vizsgálóban elájultam már alig kaptam levegőt. Nehezen ébredtem fel. Mikor kezdtem magamhoz térni, furcs avolt az egész egytizedmasodperc töredekeközbem perceknel tűnt. Melegséget,megnyugvást, biztonsagot éreztem, szabadságot, lebegést. Fel sem fogtam mi történtmintha rossz álom lett volna hogy ez törtent velem. Azután rögtön tudatosult bennem, hogy tenyleg megtörtént, elájultam és a földön fekszem, ez valós...(hiszek abban, hogy a nagymamám vigyázott rám❤️)

Utána apukám momdta nekem, hogy a mamával álmodott és azt mondta neki, hogy már vár, látni akar a sírjánál. Ez halottak napja előtt volt. Kimentünk a temetőbe a sírjukhoz (nagypapám mellé lett ugye eltemetve)