Mi a véleményetek a Káosz Mágiáról, és egy ilyen modern spiritualitásról?

Az Ezotéria kategóriában láttam egy kérdésemből, és a rá adott válaszokból egy érdekes filozófia kibontakozását és szerintem érdekes:

"Káosz Mágiát szeretnék tanulni. Van itt olyan aki ismeri és/vagy gyakorolja is? Milyen tapasztalataitok vannak?

A Káosz Mágia azt jelenti, hogy mágikus praktikákat alkalmazunk függetlenül azok vallásos, vagy morális értékrendjétől, elemezve, és hasznukat elbírálva azokat.

Pl. leírunk egy dolgot, amit akarunk, hogy valóra váljon. Eltávolítjuk az írásból a magánhangzókat, a maradék mássalhangzókból egy szigillumot, egy kínai írásjegyre hasonlító szimbólumot alkotunk. Ezt feltöltjük szexuális energiával úgy, hogy azt nézzük maszturbálás közben, majd hét napra elrejtjük, hogy a tudatalattink "ráprogramozódjon", és ezen jelen keresztül tiszta akaratbéli energiát fejtünk ki a világra, hogy teljesüljön kívánságunk, az akaratunk szerint alakuljanak dolgok.

Ezen felül alkalmazunk rituálékat is, de csak azokat, amik konkrét pszichológiai kapcsolatban vannak felénk, amik jelentenek nekünk valamit, és ezekre fókuszáljuk akaraterőnket, miközben transzállapotba kerülünk.

Pl. ha az Edda együttes dalai sokat jelentenek nekünk, akkor rituális kegytárgyként vesz részt a varázslatban egy Edda-kazetta, amire a számukra legmeghatározóbb Edda-dalok vannak felvéve. Mellette ott vagy egy fotó a gyerekkorunkból, amit egy fontos életeseményhez tudunk kötni, a régi Dacia karburátora, egy rajz az első szerelmünkről stb.

Ezekre gondolunk, ezen tárgyakat alkalmazzuk, miközben kívánjuk azt, akarjuk azt, hogy céljaink beteljesüljenek. Ezek közben pozitív asszociációkra és érzelmes emlékekre gondolunk. Milyen jó volt szalonnasütéskor beleharapni a friss zsíros kenyérbe. Milyen jó volt rátenni a kezünket nagy seggű barátnőnk popsijára, miközben feszülő erekciót éreztünk. Milyen jó volt a haverokkal sörözni a kocsmában.

Eseményhez kapcsolódó dalokat ritmikus módón kántálunk, és révületünkben bezuhanunk magunkba, akarva, hogy kívánságaink létre jöjjenek, manifesztálódjanak a való világban.

Ez a káosz mágia.

"Veletek nőttek fel a házak városok,

Fáradt villamosok, kőhidak!

Hűvös éjjeleken, ha eltompulnak a fények,

Vadítja lelkem, kínoz egy ének!

Mondd el, mit szeretnél,

Te kicsi, te nagy, csúnya, és szép,

Vagy régen elveszett, amire vágysz,

És kínoz egy ének, akárhol jársz!"

Nagyon igaz és spirituális szavak a mai világban, én egyet értek a kérdező szemléletmódjával.

Ahogy fentebb is említették, ezen mágiaágban fontos az, hogy számodra a szimbólumok és rituálék mit jelentenek, hogyan tudod rajtuk keresztül fókuszálni és érvényesíteni akaratodat. A mai ember panelházak és gépek között nőtt fel avagy "fáradt villamosok, kőhidak" ahogy egy előző válaszoló említette. Miért lenne ez alacsonyabbrendű és kevésbé spirituális, mint a régi emberek tapasztalatai, akik az erdőn, mezőn tapasztaltak spirituális élményeket, mivel számukra ez volt az ismerős környezet?

Nekem például borsódzik a hátam, ha egy erdőben (akár kiserdőben) járok sötétedés után, egyáltalán nem érzek ezen környezethez semmilyen pozitív, lelki, elmélyülés kötődést (sőt inkább pucolnék onnan, amint lehet), viszont jó érzések töltenek el, ha éjjel a panelházak között járok olcsó sört szlopálva, rám sütnek a sárga lámpák fényei, látom a játszóteret, hintát, amin kiskoromban ültem.

A spiritualitás egy erősen szimbolikus dolog, nem várható el minden mai embertől, hogy ősi dolgokat, amiket sohasem tapasztalt tekintsen természetesnek és megnyugtatónak, lélekben sokat adónak. Ezért tekintem többre a Káosz Mágiát a szervezett vallásoknál, és az ilyen rekonstruált természeti vallásoknál pl. a Wiccánál. A mai ember nem Isten meg Jézus között, senem fenyő és tölgyfa között, hanem panelek és Trabantok között találja meg a spirituális értékeket. A zakatoló gyár, az elektromosan megvilágított ház, a füstölgő autó az ő világa."

Mit gondoltok ezen szemléletmódról, ami különbözik mind a vallástól, mind az ateizmustól? Lehet jövője vagy nem? miért?

"